Egy hét tudomány 2021/32.

  • Narancs
  • 2021.08.11 20:55

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

JELENTÉS Az IPCC kormányközi tudományos testület 6. jelentésének most közzétett első fejezete szerint olyan hosszú ideig hagytuk elszabadulni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a következő 30 évben biztosan folytatódik a felmelegedés. Ugyanakkor a világ vezetői érdemi kibocsátáscsökkentéssel tompíthatnak a legrosszabb következményeken. A jelentés szerint egyértelmű, hogy a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák: a 19. század óta 1,1 Celsius-fokkal melegedett a bolygó átlaghőmérséklete, elsősorban az elégetett fosszilis energiahordozók miatt. A természettudományos kérdésekkel foglalkozó fejezet bemutatóján elhangzott, hogy a klímaváltozást közvetlen fenyegetésként kell kezelnünk: amit idén nyáron láttunk, az csak a bevezető volt a jövőbeli következményekhez képest. Az elérhető adatokból kitűnik, hogy legalább kétezer éve nem volt példa hasonló mértékű és gyorsaságú felmelegedésre, legalább háromezer éve nem emelkedtek annyival a tengerszintek, mint a közelmúltban, a szén-dioxid légköri koncentrációja kétmillió éve a legmagasabb, és a gleccserek visszaszorulása pedig gyorsabb, mint bármikor az elmúlt kétezer évben. Az előrejelzési modellek szerint még több szélsőséges hőhullámra, extrém mennyiségű csapadékra, kiterjedt, tartós szárazságra számíthatunk, és a klímaváltozás súlyosan károsíthatja az óceánokat is.

IZLAND Izland és annak környezete (Grönland, a Jan Mayen-sziget és a Feröer-szigetek által kijelölt mikrolemez) alatt egy terjedelmes kontinentális kőzetlemez rejtőzhet, amelyet a hipotézis megalkotója, Gillian R. Foulger brit geológus Izlandiának nevezett el. A GeoScienceWorld oldalon olvasható (egy szerzőtársaival közösen írt új könyv fejezeteként is publikált) elmélet egy Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig terjedő, 600 ezer, de akár 1 millió négyzetkilométer nagyságú elsüllyedt kontinensdarabbal számol, és ezzel magyarázatot adhat arra, hogy az itt található földkéreg miért vastagabb (egyes helyeken akár hétszer is) az átlagos óceáni földkéreghez képest. Az új elmélet szembemegy az eddig széles körben elfogadott állítással, amely szerint az Izland alatti vastag földkéreg az erőteljes magmás tevékenység során alakult ki. Az óceáni földkéreg ugyanis átlagosan 6–7 kilométer vastag, ami jellemző az Izland szigetét is átszelő Közép-Atlanti-hátság területére is – azonban a közvetlenül Izland alatt húzódó óceáni kéreg vastagsága a sziget déli részén eléri a 40 kilométert is. Foulger abban a tekintetben is szakít az eddigi konszenzussal, hogy kétségbe vonja a létezését a nagy mélységből feltörő, környezetüknél jóval melegebb kőzet­olvadék-feláramlásoknak, az úgynevezett köpenycsóváknak, amelyekkel a lemezszegélyektől távolabbi vulkanizmust (pl. a hawaii, de az izlandi tűzhányók hiperaktivitását is) magyarázni szokás.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk