Egy hét tudomány 2021/32.

  • Narancs
  • 2021. augusztus 11.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

JELENTÉS Az IPCC kormányközi tudományos testület 6. jelentésének most közzétett első fejezete szerint olyan hosszú ideig hagytuk elszabadulni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a következő 30 évben biztosan folytatódik a felmelegedés. Ugyanakkor a világ vezetői érdemi kibocsátáscsökkentéssel tompíthatnak a legrosszabb következményeken. A jelentés szerint egyértelmű, hogy a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák: a 19. század óta 1,1 Celsius-fokkal melegedett a bolygó átlaghőmérséklete, elsősorban az elégetett fosszilis energiahordozók miatt. A természettudományos kérdésekkel foglalkozó fejezet bemutatóján elhangzott, hogy a klímaváltozást közvetlen fenyegetésként kell kezelnünk: amit idén nyáron láttunk, az csak a bevezető volt a jövőbeli következményekhez képest. Az elérhető adatokból kitűnik, hogy legalább kétezer éve nem volt példa hasonló mértékű és gyorsaságú felmelegedésre, legalább háromezer éve nem emelkedtek annyival a tengerszintek, mint a közelmúltban, a szén-dioxid légköri koncentrációja kétmillió éve a legmagasabb, és a gleccserek visszaszorulása pedig gyorsabb, mint bármikor az elmúlt kétezer évben. Az előrejelzési modellek szerint még több szélsőséges hőhullámra, extrém mennyiségű csapadékra, kiterjedt, tartós szárazságra számíthatunk, és a klímaváltozás súlyosan károsíthatja az óceánokat is.

IZLAND Izland és annak környezete (Grönland, a Jan Mayen-sziget és a Feröer-szigetek által kijelölt mikrolemez) alatt egy terjedelmes kontinentális kőzetlemez rejtőzhet, amelyet a hipotézis megalkotója, Gillian R. Foulger brit geológus Izlandiának nevezett el. A GeoScienceWorld oldalon olvasható (egy szerzőtársaival közösen írt új könyv fejezeteként is publikált) elmélet egy Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig terjedő, 600 ezer, de akár 1 millió négyzetkilométer nagyságú elsüllyedt kontinensdarabbal számol, és ezzel magyarázatot adhat arra, hogy az itt található földkéreg miért vastagabb (egyes helyeken akár hétszer is) az átlagos óceáni földkéreghez képest. Az új elmélet szembemegy az eddig széles körben elfogadott állítással, amely szerint az Izland alatti vastag földkéreg az erőteljes magmás tevékenység során alakult ki. Az óceáni földkéreg ugyanis átlagosan 6–7 kilométer vastag, ami jellemző az Izland szigetét is átszelő Közép-Atlanti-hátság területére is – azonban a közvetlenül Izland alatt húzódó óceáni kéreg vastagsága a sziget déli részén eléri a 40 kilométert is. Foulger abban a tekintetben is szakít az eddigi konszenzussal, hogy kétségbe vonja a létezését a nagy mélységből feltörő, környezetüknél jóval melegebb kőzet­olvadék-feláramlásoknak, az úgynevezett köpenycsóváknak, amelyekkel a lemezszegélyektől távolabbi vulkanizmust (pl. a hawaii, de az izlandi tűzhányók hiperaktivitását is) magyarázni szokás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.