Egy hét tudomány 2021/37.

Rövid hírek: boa, macska, darázs

JÉG Az elmúlt húsz évben ritkán tapasztalható módon csupán kismértékű jégolvadást tapasztaltak idén augusztusban az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren – dacára annak, hogy 2021 nyara a várakozásnak megfelelően melegnek bizonyult az északi féltekén. A kutatók szerint e jelenség oka, hogy az angol nyelvű szaksajtóban Északi-sarki-óceánként is emlegetett Jeges-tenger nyugati medencéjében az átlagosnál hidegebb volt az idő nyár végén, és ez komolyan lelassította a jégolvadást a Jeges-tenger Alaszka, illetve Kanada előterében fekvő régióiban, például a Csukcs-tengeren, illetve a Beaufort-tengeren. Ezzel ellentétes tendencia érvényesült a Szibéria, illetve Észak-Európa előterében fekvő jeges-tengeri régiókban: itt az átlagosnál melegebb idő miatt azért a sokéves átlagnál erőteljesebb jégolvadás volt tapasztalható. A prognózisok szerint a szeptemberi sarki időjárás sem jár majd nagyobb mértékű jégolvadással, így az idén a jég kiterjedésében várható minimum jelentősen elmarad az elmúlt két évtizedben regisztrált olvadási értékektől.

 

BOA Új boafajt azonosítottak a Karib-térségben: az újonnan felfedezett hispaniolai karcsúboa (Chilabothrus ampelophis) a Dominikai Köztársaság száraz trópusi erdőségeiben él, ahol utoljára 1888-ban találtak új boafajt. A herpetológusok szerint figyelemre méltó, hogyan maradhatott ilyen sokáig észrevétlen ez a kígyófaj egy viszonylag sűrűn lakott régióban. Rokonaihoz képest a hispaniolai karcsúboa viszonylag kis termetű: a kutatók eddig nem találtak 1 méternél hosszabb felnőtt példányt, miközben rokonságukban, a hasonló korú karcsúboák között a 2–3 méteres hosszúság tekinthető általánosnak. A karcsúboák mindegyike álelevenszülő, azaz tojással szaporodnak, de az utódok az anyaállat testében, a petevezetékben kelnek ki. A most felfedezett boafajt fejéhez képest hatalmas szemei és cikcakkos mintázata különbözteti meg még rendszertani rokonaitól is.