ŐSEMBER Egy fiatal homo naleditől származó részleges koponyát és fogakat talált egy nemzetközi paleontológuscsoport Dél-Afrikában, a Rising Star barlangrendszer Dinaledi kamrájában (a felfedezésről két tanulmány is beszámol a PaleoAnthropology folyóiratban). A most előbukkant 28 koponyacsontdarab és hat fog mindegyike attól a fiatal, 4–6 éves homo naledi egyedtől származik, aki 250 ezer évvel ezelőtt élhetett Afrika déli csücskén (a kutatók setswana nyelven Letinek nevezték el). Mivel ez az első olyan maradvány, amely gyermekkorú H. naleditől származik, a kutatók remélik, hogy elemzésük nyomán sokkal többet tudhatnak meg a rég kihalt hominina (emberelőd) egyedfejlődéséről. A csontok alapján meghatározták az egyed koponyaűr-tartalmát is – ez 480–610 köbcentiméter lehetett –, ami a felnőtt H. naledi példányok agykapacitása 90–95 százalékának felelhetett meg. Az első homo naledit még 2013-ban fedezték fel a Rising Star barlangrendszer egyik kamrájában, Johannesburg közelében: a kutatók szerint a hominina 335–225 ezer évvel ezelőtt élhetett, és kortársa lehetett a homo sapiensek közvetlen őseinek is.
PROLIN Hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat az az eljárás, amelyet az ELTE kémikusai német kutatókkal együttműködésben dolgoztak ki – tanulmányuk az Angewandte Chemie-ben, az egyik vezető kémiai szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás rávilágított arra, hogy a rendezetlen fehérjeszakaszok fontos szabályozó szerepet játszanak, és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak: így kapcsolatba hozhatók a Parkinson- és az Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is. Az úgynevezett rendezetlen fehérjék nem rendelkeznek stabil szerkezettel, mozgékonyak, és szerkezeti sokaságok halmazaként írhatók le. Bővelkednek hidrofil oldallánccal és töltéssel rendelkező aminosavakban, illetve gyakori a jelenléte a „szerkezettörő” tulajdonsággal bíró, cisz- és transz-izomerek formájában is előforduló (felépítése miatt csak nehezen vizsgálható) prolin aminosavnak is, amely fontos biokémiai szabályozási folyamatokban vesz részt. Az ELTE TTK, a karlsruhei KIT egyetem és a Bruker cég kutatói közösen, Bodor Andrea egyetemi docens (ELTE Kémiai Intézet) vezetésével olyan, új mágneses magrezonancia méréseken alapuló (NMR: Nuclear Magnetic Resonance) spektroszkópiai módszert fejlesztettek ki, amellyel pontosabban, könnyebben és gyorsabban lehet egy rendezetlen fehérje működését feltérképezni. Ez lehetővé teszi az eddig feltáratlan, vagy nehezen tanulmányozható biokémiai folyamatok jellemzését is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
