Egy hét tudomány 2023/10.

  • Narancs
  • 2023. március 8.

Interaktív

Rövid hírek: bülbül, müon, robot...

KUTYA A csernobili zónában élő kutyák genomja erősen különbözik a sugárszennyezettségtől mentes kelet-európai területeken, szintén kóborló életmódot folytató fajtársakétól – erre jutott az a kutatás, amelyet a US National Human Genome Research Institute munkatársai folytattak Ukrajnában az orosz katonai inváziót megelőző években, és amelyről a Science Advances számolt be. A kutatók még 2017 és 2019 között a zónában (az atomerőmű területén, a lakatlan városokban, illetve a környező erdőségekben) élő kóbor kutyáktól vettek vérmintákat, és ezek összehasonlító genetikai elemzésével jutottak a fenti következtetésekre. Egyelőre még nem egyértelmű, hogy a vizsgálatok során feltárt jelentős különbségeket maga a folyamatosan jelen lévő, alacsony intenzitású ionizáló sugárzás okozta-e, vagy esetleg az, hogy bizonyos genetikai jellemzőkkel rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel élték túl a katasztrófát és örökítették tovább génjeiket – a lezárt zóna kutyapopulációjában kialakult sajátos beltenyészet keretei között. A vizsgált egyedek ugyan egytől egyig keverékek voltak, ám haplocsoportos vizsgálat révén a kutatók azt is megállapították, hogy a legnagyobb arányban a fajtatiszta német juhászokkal mutatnak genetikai rokonságot. A kutatócsoport a csernobili kutyák most azonosított genomját az atomerőmű-katasztrófa előtt gyűjtött kutyaminták genomjával is össze kívánja hasonlítani. Az említett genomkutató intézet munkatársai szerint az eredmények segíthetnek azonosítani a magasabb sugárterhelésnek ellenálló, a biológiai védelem kifejlesztése szempontjából fontos genetikai variánsokat.

 

VILLÁM A globálisan emelkedő átlaghőmérsékletek közvetve tovább növelhetik a természeti tüzek kockázatát – állítja a Nature Communicationsben frissen közölt tanulmány, amelynek szerzői az átlagosnál hosszabb élettartamú villámok gyakoriságának növekedését vizsgálták műholdas adatok alapján. A kutatók úgy találták, hogy az átlaghőmérsékletben tapasztalható 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés 10 százalékkal növeli a hosszabb élettartamú villámok kialakulásának esélyét, márpedig éppen az ilyen villámok azok, amelyek sokkal több töltést vezetnek el és ezzel több energiát továbbítanak, ezáltal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nyomukban természeti tüzek alakuljanak ki – különösen akkor, ha a villámtevékenységet nem kíséri csapadék (száraz villám). A kutatók szerint már most is másodpercenként 3 ilyen nagy energiájú villámcsapással számolhatunk, de ez a szám legkésőbb 2090-re 4-re nőhet. Francisco Javier Pérez-Invernón és kutatótársai korábban gyűjtött adatok alapján azt is megvizsgálták, mekkora arányban felelősek a hosszabb élettartamú (azaz akár a 3 másodpercet is elérő) villámok a természeti tüzekért: eredményeik szerint például az Egyesült Államok nyugati részén a tüzek 90 százalékát ilyen „forró” villámok okozhatták.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.