Egy hét tudomány 2023/10.

  • Narancs
  • 2023. március 8.

Interaktív

Rövid hírek: bülbül, müon, robot...

KUTYA A csernobili zónában élő kutyák genomja erősen különbözik a sugárszennyezettségtől mentes kelet-európai területeken, szintén kóborló életmódot folytató fajtársakétól – erre jutott az a kutatás, amelyet a US National Human Genome Research Institute munkatársai folytattak Ukrajnában az orosz katonai inváziót megelőző években, és amelyről a Science Advances számolt be. A kutatók még 2017 és 2019 között a zónában (az atomerőmű területén, a lakatlan városokban, illetve a környező erdőségekben) élő kóbor kutyáktól vettek vérmintákat, és ezek összehasonlító genetikai elemzésével jutottak a fenti következtetésekre. Egyelőre még nem egyértelmű, hogy a vizsgálatok során feltárt jelentős különbségeket maga a folyamatosan jelen lévő, alacsony intenzitású ionizáló sugárzás okozta-e, vagy esetleg az, hogy bizonyos genetikai jellemzőkkel rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel élték túl a katasztrófát és örökítették tovább génjeiket – a lezárt zóna kutyapopulációjában kialakult sajátos beltenyészet keretei között. A vizsgált egyedek ugyan egytől egyig keverékek voltak, ám haplocsoportos vizsgálat révén a kutatók azt is megállapították, hogy a legnagyobb arányban a fajtatiszta német juhászokkal mutatnak genetikai rokonságot. A kutatócsoport a csernobili kutyák most azonosított genomját az atomerőmű-katasztrófa előtt gyűjtött kutyaminták genomjával is össze kívánja hasonlítani. Az említett genomkutató intézet munkatársai szerint az eredmények segíthetnek azonosítani a magasabb sugárterhelésnek ellenálló, a biológiai védelem kifejlesztése szempontjából fontos genetikai variánsokat.

 

VILLÁM A globálisan emelkedő átlaghőmérsékletek közvetve tovább növelhetik a természeti tüzek kockázatát – állítja a Nature Communicationsben frissen közölt tanulmány, amelynek szerzői az átlagosnál hosszabb élettartamú villámok gyakoriságának növekedését vizsgálták műholdas adatok alapján. A kutatók úgy találták, hogy az átlaghőmérsékletben tapasztalható 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés 10 százalékkal növeli a hosszabb élettartamú villámok kialakulásának esélyét, márpedig éppen az ilyen villámok azok, amelyek sokkal több töltést vezetnek el és ezzel több energiát továbbítanak, ezáltal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nyomukban természeti tüzek alakuljanak ki – különösen akkor, ha a villámtevékenységet nem kíséri csapadék (száraz villám). A kutatók szerint már most is másodpercenként 3 ilyen nagy energiájú villámcsapással számolhatunk, de ez a szám legkésőbb 2090-re 4-re nőhet. Francisco Javier Pérez-Invernón és kutatótársai korábban gyűjtött adatok alapján azt is megvizsgálták, mekkora arányban felelősek a hosszabb élettartamú (azaz akár a 3 másodpercet is elérő) villámok a természeti tüzekért: eredményeik szerint például az Egyesült Államok nyugati részén a tüzek 90 százalékát ilyen „forró” villámok okozhatták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.