Egy hét tudomány 2023/19.

  • Narancs
  • 2023. május 10.

Interaktív

Rövid hírek: torony, orr, hold...

VULKÁN A miocén korban a Pannon-medence lehetett a globális vulkáni működés egyik legaktívabb „forró pontja”: Lukács Réka, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete (CSFK FGI) és az ELKH-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa külföldi kollégáival újabb bizonyítékokat talált annak alátámasztására, hogy a mai Kárpát-medencében 14,4–18,1 millió évvel ezelőtt történt nagy erejű robbanásos kitörések során jelentős mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre. A friss eredmények a kutató innovatív, a cirkonkristályok nyomelem-összetételének elemzésén alapuló úgynevezett cirkonujjlenyomat-módszerét is igazolták, amelynek segítségével a vulkáni képződmények keletkezési ideje mellett a kitörő magma kémiai tulajdonságai is meghatározhatók. A kutatásról szóló publikációk a Gondwana Research, a Journal of the Geological Society és a Geological Quarterly tudományos szakfolyóiratokban jelentek meg. Lukács Réka és munkatársai már egy 2018-ban megjelent tanulmányukban is arról írtak, hogy az elmúlt 20 millió évben Európa legnagyobb vulkánkitörései a Pannon-medencében történtek. 100–200 mikron nagyságú cirkonkristályok urán- és ólomizotóp-arányainak mérésével meghatározták a Bükk előterében feltáruló vulkáni képződmények keletkezési idejét, amelyek jó egyezést mutattak számos, több száz kilométer távolságban lévő vulkáni anyag korával. Ennek alapján arra következtettek, hogy a jelenlegi Bükkhöz közel 17,3, 17,1, 14,9 és 14,4 millió évvel ezelőtt lezajlott robbanásos kitörések Európa jelentős részét érinthették. Ekkor egyenként több száz köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag kerülhetett a felszínre.

HOLD Négy Uránusz-holdnak lehet a fagyott felszíne alatt folyékony óceánja: egy friss kutatási eredmény szerint a Miranda kivételével valamennyi nagyobb holdnak megvan a maga kéreg alatti óceánja, és rendelkezik elég belső hővel a folyékony óceán fenntartásához. E következtetésről Julie Castillo-Rogez (NASA’s Jet Propulsion Laboratory) és kutatótársai a Journal of Geophysical Research folyóiratban számoltak be. A kutatók a NASA Voyager–2 űrszondájának Uránusz melletti áthaladása nyomán még a nyolcvanas években küldött adatait vizsgálták át újra, illetve földi obszervatóriumok mérési eredményeit elemezték. Az általuk készített számítógépes modellben számoltak a NASA más űrmisszióinak (Galileo, Cassini, Dawn, New Horizons) mérési eredményeivel, és párhuzamként felhasználták a Szaturnusz hasonló méretű holdja, az Enceladus, továbbá a Plútó kémiai összetételéről és geológiájáról született, újabb keletű tudományos eredményeket is. Megállapításaik szerint az Ariel és az Umbriel óceánja kevesebb, mint 30 kilométer vastag, a Titania és az Oberon óceánjának vastagsága pedig maximum 50 kilométer.

ORR Valószínűleg a Neander-völgyiektől származhat az a génünk, amely szabályozza az emberi orr alakját – egy a Communications Biology folyóiratban megjelent cikk szerint a természetes szelekció eredményeképpen alakult ki az ATF3 gén, amelynek aktivitása magasabb, azaz jobban kiugró orrot eredményez. A kutatók szerint erre az evolúciós epizódra azután kerülhetett sor, amikor az ősi emberfélék elhagyták Afrikát, és adaptálódniuk kellett új hazájuk hidegebb klímájához. A kutatás során 6486 latin-amerikai önkéntes arcszerkezetét vizsgálták meg, annak genomikai hátterével együtt. Az új eredmények nemcsak arra nyújtanak bizonyítékot, hogy az anatómiailag modern ember kereszteződött a Neander-völgyiekkel, hanem azt is alátámasztja, hogy még az arcszerkezetünk kialakításában is fontos szerepet játszott a „vegyes házasságokkal” együtt járó génáramlás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.