Egy hét tudomány 2024/17.

  • Narancs
  • 2024. április 24.

Interaktív

Rövid hírek: hüllő, ember, szimbiózis...

ÖZÖNVÍZ Rendkívüli áradásokhoz vezetett és többtucatnyi halálos áldozatot követelt az az időben elnyúló, nagy kiterjedésű (mezoskálájú) zivatarrendszer, amely a Perzsa-öböl térségének zömmel száraz klímájú országait (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán) és Irán partvidéki régióit sújtotta. A katasztrófát követően vita robbant ki arról, vajon nem emberi (klímamérnöki) beavatkozás vezetett-e a rendkívüli időjárási epizódhoz. Ahmed Habib meteorológus nyilatkozataiban a heves felhőszakadást az Emírségek által korábban is alkalmazott, kondenzációs magok felhőkbe juttatásán (cloud seeding) alapuló esőcsinálási programjával kapcsolta össze, ám az ország meteorológiai központjának (NCM) vezetője visszautasította a vádakat. Az angol University of Reading tudósai, a program kidolgozói is igyekeztek cáfolni, hogy a felhőcsapolási technológia lenne okolható a heves esőzésért. Szerintük a nagy léptékű konvektív viharrendszert már jó előre megjósolták, egyébként is, ez túl nagy méretű és hosszan tartó volt ahhoz, hogy egy pár óráig hatásos, lokálisan alkalmazható esőcsinálási módszer idézhesse elő.

ÉLET Egy friss kutatási eredmény szerint elképzelhető, hogy becsapódó kozmikus testek segítségével érkezett az élet a Földre, ami igazolná a pánspermia elképzelést. E hipotézis szerint az élet lényegében az egyik bolygóról a másikra vándorol, ami a gazdabolygók ökoszisztémáira is kihatással van – méghozzá oly módon, hogy az akár messziről is észlelhető. Az egyelőre az arXiv preprint adatbázisban olvasható tanulmány kísérletet tesz annak meghatározására, miként azonosíthatjuk a csillagközi utazók jeleit. Ahelyett, hogy a földi életformák párhuzamait keresnénk, a szerzők egy olyan módszert javasolnak, amely az élet hatásainak kimutatására összpontosít. Javaslatuk szerint az exobolygók bizonyos változásait kell megfigyelni, amelyek hasonlóak lehetnek azokhoz a változásokhoz, amelyeket az élet idézett elő a Földön. Például a légköri oxigénszint űrből is megfigyelhető, jelentős növekedése esetleg a kialakult növénytakarónak tulajdonítható. A kutatók egy statisztikai tesztet dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával – ha elegendő mennyiségű bolygó tulajdonságát mérik – potenciálisan azonosítani tudják azon közeli bolygók halmazát, amelyek hasonlóan „gyanús” tulajdonságokkal rendelkeznek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.