Egy hét tudomány 2024/17.

  • Narancs
  • 2024. április 24.

Interaktív

Rövid hírek: hüllő, ember, szimbiózis...

ÖZÖNVÍZ Rendkívüli áradásokhoz vezetett és többtucatnyi halálos áldozatot követelt az az időben elnyúló, nagy kiterjedésű (mezoskálájú) zivatarrendszer, amely a Perzsa-öböl térségének zömmel száraz klímájú országait (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán) és Irán partvidéki régióit sújtotta. A katasztrófát követően vita robbant ki arról, vajon nem emberi (klímamérnöki) beavatkozás vezetett-e a rendkívüli időjárási epizódhoz. Ahmed Habib meteorológus nyilatkozataiban a heves felhőszakadást az Emírségek által korábban is alkalmazott, kondenzációs magok felhőkbe juttatásán (cloud seeding) alapuló esőcsinálási programjával kapcsolta össze, ám az ország meteorológiai központjának (NCM) vezetője visszautasította a vádakat. Az angol University of Reading tudósai, a program kidolgozói is igyekeztek cáfolni, hogy a felhőcsapolási technológia lenne okolható a heves esőzésért. Szerintük a nagy léptékű konvektív viharrendszert már jó előre megjósolták, egyébként is, ez túl nagy méretű és hosszan tartó volt ahhoz, hogy egy pár óráig hatásos, lokálisan alkalmazható esőcsinálási módszer idézhesse elő.

ÉLET Egy friss kutatási eredmény szerint elképzelhető, hogy becsapódó kozmikus testek segítségével érkezett az élet a Földre, ami igazolná a pánspermia elképzelést. E hipotézis szerint az élet lényegében az egyik bolygóról a másikra vándorol, ami a gazdabolygók ökoszisztémáira is kihatással van – méghozzá oly módon, hogy az akár messziről is észlelhető. Az egyelőre az arXiv preprint adatbázisban olvasható tanulmány kísérletet tesz annak meghatározására, miként azonosíthatjuk a csillagközi utazók jeleit. Ahelyett, hogy a földi életformák párhuzamait keresnénk, a szerzők egy olyan módszert javasolnak, amely az élet hatásainak kimutatására összpontosít. Javaslatuk szerint az exobolygók bizonyos változásait kell megfigyelni, amelyek hasonlóak lehetnek azokhoz a változásokhoz, amelyeket az élet idézett elő a Földön. Például a légköri oxigénszint űrből is megfigyelhető, jelentős növekedése esetleg a kialakult növénytakarónak tulajdonítható. A kutatók egy statisztikai tesztet dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával – ha elegendő mennyiségű bolygó tulajdonságát mérik – potenciálisan azonosítani tudják azon közeli bolygók halmazát, amelyek hasonlóan „gyanús” tulajdonságokkal rendelkeznek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.