HULLÁM A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán tavainak és tengereinek partvonalait a hullámtevékenység erodálta – olvasható egy friss, a Science Advancesben megjelent tanulmányban. A Titán a Földön kívül az egyetlen ismert égitest, amelynek felszínén (a földi állóvizekhez hasonló) álló folyadékfelszínek találhatók. A felszín jó részét borító folyékony szénhidrogén, amelyhez a hold sűrű légköréből származó csapadék szolgáltat rendszeres utánpótlást, folyókat, tavakat és tengereket képez, amelyek többsége a sarki régiókban található. Az új kutatás során az MIT geológusainak egy csoportja a Titán folyékony felszíni formáinak partvonalait tanulmányozta, és modellszámítások nyomán megállapította, hogy a tavak és tengerek partvonalait a hullámok formálták. Ebből többet tudhatnak meg a hold klímájáról, például a szelek erősségéről, amelyek képesek a folyadékot ilyen méretű hullámokká felkorbácsolni.
HIÚZ A hosszú ideje zajló fajmentési kísérlet eredményeképpen az ibériai hiúzt az IUCN Vörös Listáján átsorolták a veszélyeztetettek közül a sebezhető állománnyal bíró fajok közé. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) a közepes méretű vadmacskanemzetség négy fajának egyike. Délnyugat-Európában az Ibériai-félszigeten honos. A kövületek arra utalnak, hogy ez a macskaféle a korai pleisztocén vége óta, körülbelül egymillió évvel ezelőttől kezdve jelen volt ebben a régióban. A 20. században az ibériai hiúz populációja vészesen lecsökkent a túlvadászat, az orvvadászat, a megfelelő élőhelyek fragmentálódása, valamint fő zsákmányállata, az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) állományának a myxomatosis és a vérzéses nyúlbetegség okozta csökkenése miatt. A 21. század fordulójára az ibériai hiúz a kihalás szélén állt, 2002-re Andalúziában két elszigetelt részpopulációban mindössze 94 egyed maradt életben. Azóta védelmi és konzervációs intézkedéseket hajtottak végre, amelyek magukban foglalták az élőhely javítását, a nyúlpopuláció regenerálását, továbbá a hiúzok újratelepítését és megfigyelését. 2012-re a populáció 326 egyedre nőtt, 2020-ban 855, 2021-ben 1111, 2023-ban 1668, és 2024-ben pedig már 2021 egyedet számlált az állomány, ami lehetővé tette a némileg enyhébb védettségi minősítést.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
