MŰANYAG Közvetlen kapcsolatot találtak a biszfenol A (BPA), valamint az inzulinérzékenység csökkenése, így a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának lehetősége között a California Polytechnic State University kutatói, akik vizsgálatuk eredményeit az American Diabetes Association 2024-es orlandói tudományos ülésszakán ismertették. A klinikai vizsgálat során 40 egészséges felnőttet vizsgáltak: négy nap elteltével a BPA-t kapó résztvevők már kevésbé reagáltak az inzulinra. A szakemberek arra is közvetlen bizonyítékot találtak, hogy a biszfenol A bevitelének radikális csökkentése javíthat az inzulinháztartás állapotán. A biszfenol A nagy mennyiségben előállított prekurzor alapanyag, amelyet elsősorban hőre lágyuló polikarbonát műanyagok és epoxigyanta előállításához használnak. Todd Hagobian, a tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai egyetem professzora a sajtóközleményben is arra hívta fel a figyelmet, hogy a BPA-kitettség jelenleg biztonságosnak ítélt határértékeit meg nem haladó szintek is okozhatnak egészségügyi problémákat. Az Európai Bizottság legutóbb azt javasolta, hogy 2024 végéig tiltsák be a BPA-t az élelmiszerekkel vagy italokkal érintkező termékekben.
MELEG Immár kritikus szint fölé ért a globális felmelegedés – jelentette az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata abból az alkalomból, hogy a júniussal immár 13 egymást követő hónapban dőlt meg a globális melegrekord. A jelentés szerint a pozitív hőmérsékleti anomália Európa délkeleti részén és Törökországban különösen kiugró volt, míg Nyugat-Európában, Izlandon és Oroszország északnyugati részén az átlaghoz közelebbi vagy az átlag alatti hőmérsékletet mértek. Közben Izlandon, Európa középső részén és a kontinens délnyugati részének nagy területein az idei június az átlagosnál több csapadékot hozott, Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban súlyos áradások voltak. Európán kívül a június különösen meleg volt Kanadában, az Egyesült Államok nyugati részén, Mexikóban, Brazíliában, Szibéria északi részén, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Antarktisz nyugati részén.
EMBERŐS A gyenyiszovai emberek még akár 32 ezer évvel ezelőtt is élhettek a tibeti fennsíkon – állítja az a régészcsoport, amely e rég kihalt hominináktól (közeli emberősöktől) származó bordatöredéket talált a Pajsija (Baishiya) karsztbarlangban, azon két hely egyikében, ahol gyenyiszovaiak éltek. A 48 és 32 ezer éves közöttire datált fosszília szintén eme korai emberfélékhez tartozik – jelenlétük a barlangban egészen a késő pleisztocénig kimutatható. A gyenyiszovai embert az Altáj-hegységben lévő Gyenyiszova-barlangban talált ujjcsont töredékéből genomszekvenciából azonosították. A genom későbbi elemzései kimutatták, hogy eme korai emberek 400 ezer évvel ezelőtt váltak el a Neander-völgyiektől, és legalább két különböző gyenyiszovai populáció keveredett a mai ázsiaiak őseivel is. 2020-ban a régészek gyenyiszovai mitokondriális DNS-t találtak az említett karsztbarlang üledékeiben, s azok alapján arra jutottak, hogy az eddig ismertnél jóval később is előfordultak itt ezek a korai emberek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
