Eredményhirdetés: mutatjuk, ki lett 2023-ban a legmeghatározóbb és a legnagyobb gyökér a Narancs szavazásán

  • narancs.hu
  • 2023. december 31.

Interaktív

Az aHang és az EDF aktivistáit szavazták meg olvasóink az idei pozitív hősöknek, míg a legnagyobb gyökér nagy fölénnyel Dúró Dóra lett. Mutatjuk az eredményeket! 

Immár hagyománynak számít, hogy év végén összeszedjük azokat, akik a kiállásukkal, egy-egy alkotásukkal vagy bármilyen más módon inspirálóan hatottak ránk az adott évben, majd szavazásra bocsátjuk a listánkat, hogy olvasóink eldöntsék, közülük kit tartanak igazán az év emberének. Idén először listáztuk azokat is, akik méltán pályázhattak 2023-ban a legnagyobb gyökér elismerésre. 

A Narancs olvasóinak szavazatai alapján az "év legmeghatározóbb embere" elismerést az elmúlt években elnyerték már az SZFE-s diákokGulyás Márton, tavaly pedig Volodimir Zelenszkij és az ukrán nemzet is, az idei jelöltjeinket itt lehet felidézni; míg az "év gyökere" címre a szerkesztőségünk által javasolt személyeket itt lehet felidézni

De lássuk az eredményeket! 

Mindkét szavazásra az előző éveknél több válasz érkezett, az "év gyökere" egy kicsit jobban meg is mozgatta olvasóinkat: erre több mint 1000-en, összesen 1009-en szavaztak, míg az év legmeghatározóbb embere címre 917 válasz érkezett. 

A szavazás alapján kihirdethetjük, hogy a Magyar Narancs olvasói szerint 

2023 legmeghatározóbb embere idén az aHang és az Egységes Diákfront aktivistái lettek, 

míg 

2023 legnagyobb gyökere Dúró Dóra.

Az év legmeghatározóbb embere szavazásnál meglehetősen szoros eredmény született, Karsai Dániel, valamint az aHang és az Egységes Diákfront aktivistái között összesen 19 szavazat döntött.

Az aHang és az Egységes Diákfront aktivistái 41,5 százalékot kaptak. Mint írtuk, a pedagógusok jogfosztásáról szóló státusztörvény elfogadása, a könnygázba fojtott májusi tüntetések, valamint a Karmelitánál tiltakozó diákok rendőrségi kihallgatása után a párbeszéd hangsúlyozása különös jelentőséggel bír. Aki észre akarta venni, az már régen tudja, a többieknek pedig nem lehet elégszer elmagyarázni, hogy a magyar társadalom morális és lelki széthullását önmagában az oktatási rendszer reformja sem lenne képes visszafordítani – ettől függetlenül az idén ezek az aktivisták tartották életben a tiltakozás lángját,például olyan, az oktatással kapcsolatban elsőre talán irrelevánsnak tűnő, kisebb volumenű kiállásokkal, mint a Nemzeti Múzeum lépcsőjén rendezett performance a tizennyolc éven aluliak World Press Photo kiállításról történő kitiltása után, vagy a meleg párt ábrázoló, elkerített fényképnél tett – a jelek szerint végül elég drágára sikeredett – látogatással a Néprajzi Múzeumban, vagy az üresen hagyott hazug konultációs ívek összegyűjtésével. 

Az aHang és az EDF aktivistái mellett az épphogy csak kevesebb szavazatot gyűjtő Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel diagnosztizált alkotmányjogász 39,5 százalékkal azzal érdemelte ki a második helyet, hogy egy olyan ügyért küzd, amit nehéz vitatni: azt szeretné elérni a nemzetközi emberi jogi bíróságon, hogy bizonyos esetekben idehaza is engedélyezzék az egyén számára az életvégi döntés meghozatalát, s hogy ehhez legálisan segítséget is kérhessen. 

A harmadik helyre Nobel-díjas tudósaink kerültek, Karikó Katalint és Krausz Ferencet közösen jelöltük, ők végül a szavazatok 13,1 százalékát kapták. 

 
Forrás: Narancs.hu
 

A 2023-as év legnagyobb gyökere címet ugyanakkor olvasóink hatalmas fölénnyel szavazták meg Dúró Dórának, a Mi Hazánk idén múzeumigazgatókat buktató parlamenti képviselőjének, aki végül a szavazatok 41,1 százalékát kapta. 

Az azonban, hogy ki állhat a virtuális gyökérdobogó második és harmadik fokára, már szorosabb versenyben dőlt el: a kenyérszegő szuperkeresztény örök sértett Tóth Gabi alig hat szavazattal (16,4 százalék) lett csak nagyobb gyökér a tanárokat értelmes indoklás nélkül kirugdosó Marosi Beatrixnál (15,8 százalék), pedig erős volt a verseny: a szólásszabadság élharcosaként az alusisakot lassan a fejére illesztő Elon Musk még a gyökértimpanonból is  is lecsúszott, és csak 8,8 százalékot tudott összegyűjteni. 

 
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.