Az SZFE-s diákok határozták meg leginkább 2020-at

  • narancs.hu
  • 2021. január 6.

Interaktív

Egyértelmű eredmény született a Magyar Narancs szavazásán.  

Lapunk az előző év végén összeállított egy listát azokról a személyekről, akik a Magyar Narancs újságírói szerint a leginkább meghatározták a koronavírus sújtotta 2020-as évet. Listánkon összesen tizenegy "személy" szerepelt - bár több esetben inkább csoportokról volt szó -, hét magyar és négy nemzetközi jelölt. Arra kértük olvasóinkat, hogy szavazzanak: szerintük a jelöltjeink közül ki volt a legmeghatározóbb 2020-ban, kitől inspirálódtak a leginkább, kit tartanak - ha úgy tetszik - a 2020-as "év emberének".

Szavazásunkon egyértelmű eredmény született:

az SZFE-s diákok kapták a szavazatok 57 százalékát!

Tavaly részletesen végigkövettük a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjainak küzdelmét egyetemükért a kezdetektől, szeptemberben pedig a Magyar Narancs címlapján is szerepeltek. 

 

Több kisebb-nagyobb demonstráció és flashmob mellett ők hozták össze a múlt év legnagyobb, és feltehetően legfelemelőbb tüntetését október 23-án, és már itt megmutatkozott, milyen óriási a szimpátia a diákok iránt, milyen sokan érzik át a helyzetüket, és hogy történetük valami sokkal nagyobbnak a része. 

Szavazásunk végeredménye arra is rávilágíthat, milyen nagy szüksége van a magyar társadalomnak a reményre. Arra, hogy egy csapat fiatal a kiállásával példát mutasson. Ahogy Pálos Máté kollégánk írta a szavazás jelöltjeit bemutató cikkünkben a diákokat méltatva:

"Az SZFE-s diákok nagyon hatásosan mutatták meg azt, miképpen lehet ezerszeres túlhatalommal szemben pozíciót fogni, saját narratívát építeni — egyáltalán, megnyerhető frontokat nyitni."

A diákok győzelme mellett talán nem olyan meglepő, hogy

a második legtöbb szavazatot az egészégügyi dolgozók kapták, 13 százalékot.  

"Ha 2020-nak vannak hősei, ők azok" -fogalmazott újságírónk, Fülöp Zsófia a cikkünkben. És valóban: nem lehet a nehéz körülmények ellenére kitartó munkájukat eleget méltatni, a koronavírus-járvány idején ugyanis a magyar egészségügy azért tud működni, mert a benne dolgozók viszik a hátukon. 

A harmadik legtöbb szavazatot, 7 százalékot a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely kapta olvasóinktól. 

Karácsonyt egyedüli magyar politikusként válogattuk be listánkra. A főpolgármester elmúlt évi tevékenységét bemutató írásában munkatársunk, Teczár Szilárd azt emelte ki, Karácsony Gergely munkájának "az is tétje, hogy képes-e politikai alternatívát mutatni az Orbán-rendszerrel szemben", és hogy "főleg járványügyben mutatkozik meg, hogy higgadt, az állampolgárokat felnőttként kezelő kommunikációja mennyire elüt a miniszterelnökétől". 

Volt olyan olvasónk, aki azt hiányolta, hogy nem lehetett külön szavazni a magyar és a külföldi jelöltekre, és bár a kritika jogos, ennek ellenére is könnyen megállapítható, hogy 

a négy külföldi jelöltünk közül a belarusz ellenzék volt a legnagyobb hatással olvasóinkra, 6 százalék szavazott rájuk. 

A rendőri brutalitás, bebörtönzések és fenyegetések ellenére kitartó, a Lukasenka-rezsim ellen felkelő belarusz ellenzék heteken át foglalkoztatta a magyar közéletet is,  "Belarusz '56-ja" pedig ezek szerint a Narancs.hu olvasóit is meghatotta.  

Olvasóink ugyanakkor további ötletekkel is szolgáltak listánkhoz, ezeket itt említenénk meg:

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.