Tévésorozat

Észak és Dél nővérei

  • Szabó Ádám
  • 2017. november 12.

Interaktív

A Vészhelyzet óta tudjuk, hogy a kórházi sorozatokban a betegek csak zavaró tényezők, akik hátráltatják a személyzetet a magánéleti dolgaikban. Az Észak és Dél nővérei ebből a szempontból üdítő kivétel: itt egy levágásra váró végtag vagy egy lékelés előtt álló koponya valódi dramaturgiai funkcióval bír. Ezen perlekedik a kórház két orvosa, nem tudván eldönteni, használjanak-e kloroformot vagy nem – egyikük kísérletező kedvű újító, a másik vaskalapos karrierista. De ezen veszekszenek a kórház nővérei is – nekik az számít, hogy a beteg Észak vagy Dél oldalán harcolt-e.

A polgárháború idején járunk a virginiai Alexandriában, ahol unionisták ugyanúgy előfordulnak, mint konföderációsok. A várost az északiak uralják, akik a gazdag, rabszolgatartó családok birtokait kisajátítva a családi házból hotelt, a hotelből pedig kórházat alakítanak ki. Ideérkezik a férjét gyászoló Észak-párti nővér, és a családi becsületért harcoló Dél-párti ápoló is. Mind a ketten saját oldalukat szolgálnák ki, miközben dúl a háború, nekik pedig lelkiismeretükkel, és persze gyengéd érzelmeikkel is számot kell vetniük. Eközben a város színes bőrű dolgozói a szabadság és rabszolgaság legkülönbözőbb stációin mennek keresztül abban a nyúlfarknyi időben, amit rájuk szántak a készítők.

A sorozat egymás után vázolja fel az izgalmas konfliktusokat, de lényegében semmit nem kezd velük: miután a helyzet és a figurák színre lépnek, állóháború alakul ki. Dicséretes, hogy a jellemek sem fekete-fehérek, de az már probléma, hogy semerre nem tartanak, akárcsak a sorozat.

A Story4 műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.