Interjú

„Létezik igazság”

Rév István történész, a Blinken OSA Archívum igazgatója

Interaktív

Az intézmény új kiállítását a félelem nélküli beszédről olyan aktuális témák is ihlették, mint a CEU kiebrudalása és az SZFE ellehetetlenítése. A kiállítás kurátorát, a Blinken OSA Archívum igazgatóját kérdeztük.

Magyar Narancs: A kiállítás angol címe Fear­less, amit „rettenthetetlenre” szoktak fordítani. A magyar címe azonban Félelemnélkül, így, egybeírva. Mi az oka a címadásnak?

Rév István: Ez a furcsa helyesírás a görög parrhészia kifejezésre utal, ami félelem nélküli beszédet jelent. Talán Euripidész használta először a drámáiban – többek között az Elektrában. Michel Foucault francia filozófus az utolsó éveiben, 1982–1984 között tartott egyetemi előadásain elemezte a parrhészia fogalmát, illetve azt a magatartást, amit ez a fogalom jelöl.

MN: Hogyan foglalható össze a lényege?

RI: A parrhészia nem bármilyen félelem nélküli beszédre vonatkozik, hiszen sok badarságot is lehet félelem nélkül mondani. A parrhészia a félelem nélkül kimondott igazságot takarja. Antik fogalomként másfajta igazságértelmezés, mint ahogyan ma értelmezzük az igazságot. Csak olyan embert tekintettek félelem nélkül beszélőnek, aki nem hízeleg a hallgatóságának, nem meggyőzni akarja őket, hanem kimondani – saját önbecsülése és a közösség érdekében – azt, amit belső meggyőződéssel igaznak tart.

MN: Ezt hogy értsük?

RI: Az igazság nem adottság, ami ott van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Az igazságra rá kell jönni: munkával, körültekintéssel, vitával, önáltatás, önbecsapás nélkül: „valóban igaz-e, amit igaznak gondolok?” Az antikvitás állításait nem tényekkel támasztották alá, az igazságot ott a félelmén túllépő beszélő életvezetése hitelesítette. A Félelemnélkül cím nemcsak az őszinte, hanem az igaz beszédre vonatkozik, amikor a beszélő azt mondja, amit valóban igaznak tud. Akkor is azt mondja, ha ez nem találkozik a többség szándékaival, ha népszerűtlen, és akkor is azt mondja, ha a hatalom szemébe kell mondania az igazságot. Azért félelem nélküli ez a beszéd, mert ilyenkor az ember, ha kell, akár a saját életét is kockára teszi. Például a kiállításon meg lehet hallgatni Nagy Imrét vagy Nelson Mandelát, aki azt mondta bírósági tárgyalásán az utolsó szó jogán, hogy élni szeretne, de ami számára fontos, azért meghalni is képes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.