Interjú

„Létezik igazság”

Rév István történész, a Blinken OSA Archívum igazgatója

Interaktív

Az intézmény új kiállítását a félelem nélküli beszédről olyan aktuális témák is ihlették, mint a CEU kiebrudalása és az SZFE ellehetetlenítése. A kiállítás kurátorát, a Blinken OSA Archívum igazgatóját kérdeztük.

Magyar Narancs: A kiállítás angol címe Fear­less, amit „rettenthetetlenre” szoktak fordítani. A magyar címe azonban Félelemnélkül, így, egybeírva. Mi az oka a címadásnak?

Rév István: Ez a furcsa helyesírás a görög parrhészia kifejezésre utal, ami félelem nélküli beszédet jelent. Talán Euripidész használta először a drámáiban – többek között az Elektrában. Michel Foucault francia filozófus az utolsó éveiben, 1982–1984 között tartott egyetemi előadásain elemezte a parrhészia fogalmát, illetve azt a magatartást, amit ez a fogalom jelöl.

MN: Hogyan foglalható össze a lényege?

RI: A parrhészia nem bármilyen félelem nélküli beszédre vonatkozik, hiszen sok badarságot is lehet félelem nélkül mondani. A parrhészia a félelem nélkül kimondott igazságot takarja. Antik fogalomként másfajta igazságértelmezés, mint ahogyan ma értelmezzük az igazságot. Csak olyan embert tekintettek félelem nélkül beszélőnek, aki nem hízeleg a hallgatóságának, nem meggyőzni akarja őket, hanem kimondani – saját önbecsülése és a közösség érdekében – azt, amit belső meggyőződéssel igaznak tart.

MN: Ezt hogy értsük?

RI: Az igazság nem adottság, ami ott van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Az igazságra rá kell jönni: munkával, körültekintéssel, vitával, önáltatás, önbecsapás nélkül: „valóban igaz-e, amit igaznak gondolok?” Az antikvitás állításait nem tényekkel támasztották alá, az igazságot ott a félelmén túllépő beszélő életvezetése hitelesítette. A Félelemnélkül cím nemcsak az őszinte, hanem az igaz beszédre vonatkozik, amikor a beszélő azt mondja, amit valóban igaznak tud. Akkor is azt mondja, ha ez nem találkozik a többség szándékaival, ha népszerűtlen, és akkor is azt mondja, ha a hatalom szemébe kell mondania az igazságot. Azért félelem nélküli ez a beszéd, mert ilyenkor az ember, ha kell, akár a saját életét is kockára teszi. Például a kiállításon meg lehet hallgatni Nagy Imrét vagy Nelson Mandelát, aki azt mondta bírósági tárgyalásán az utolsó szó jogán, hogy élni szeretne, de ami számára fontos, azért meghalni is képes.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk