Interjú

„Létezik igazság”

Rév István történész, a Blinken OSA Archívum igazgatója

Interaktív

Az intézmény új kiállítását a félelem nélküli beszédről olyan aktuális témák is ihlették, mint a CEU kiebrudalása és az SZFE ellehetetlenítése. A kiállítás kurátorát, a Blinken OSA Archívum igazgatóját kérdeztük.

Magyar Narancs: A kiállítás angol címe Fear­less, amit „rettenthetetlenre” szoktak fordítani. A magyar címe azonban Félelemnélkül, így, egybeírva. Mi az oka a címadásnak?

Rév István: Ez a furcsa helyesírás a görög parrhészia kifejezésre utal, ami félelem nélküli beszédet jelent. Talán Euripidész használta először a drámáiban – többek között az Elektrában. Michel Foucault francia filozófus az utolsó éveiben, 1982–1984 között tartott egyetemi előadásain elemezte a parrhészia fogalmát, illetve azt a magatartást, amit ez a fogalom jelöl.

MN: Hogyan foglalható össze a lényege?

RI: A parrhészia nem bármilyen félelem nélküli beszédre vonatkozik, hiszen sok badarságot is lehet félelem nélkül mondani. A parrhészia a félelem nélkül kimondott igazságot takarja. Antik fogalomként másfajta igazságértelmezés, mint ahogyan ma értelmezzük az igazságot. Csak olyan embert tekintettek félelem nélkül beszélőnek, aki nem hízeleg a hallgatóságának, nem meggyőzni akarja őket, hanem kimondani – saját önbecsülése és a közösség érdekében – azt, amit belső meggyőződéssel igaznak tart.

MN: Ezt hogy értsük?

RI: Az igazság nem adottság, ami ott van a szemünk előtt, csak meg kell látni. Az igazságra rá kell jönni: munkával, körültekintéssel, vitával, önáltatás, önbecsapás nélkül: „valóban igaz-e, amit igaznak gondolok?” Az antikvitás állításait nem tényekkel támasztották alá, az igazságot ott a félelmén túllépő beszélő életvezetése hitelesítette. A Félelemnélkül cím nemcsak az őszinte, hanem az igaz beszédre vonatkozik, amikor a beszélő azt mondja, amit valóban igaznak tud. Akkor is azt mondja, ha ez nem találkozik a többség szándékaival, ha népszerűtlen, és akkor is azt mondja, ha a hatalom szemébe kell mondania az igazságot. Azért félelem nélküli ez a beszéd, mert ilyenkor az ember, ha kell, akár a saját életét is kockára teszi. Például a kiállításon meg lehet hallgatni Nagy Imrét vagy Nelson Mandelát, aki azt mondta bírósági tárgyalásán az utolsó szó jogán, hogy élni szeretne, de ami számára fontos, azért meghalni is képes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?