rés a présen

„Nálunk jó dolgok történnek”

  • rés a présen
  • 2022. június 8.

Interaktív

Oszkó-Jakab Natália igazgató, Művészetek Völgye

rés a présen: Mikor szálltál be a Művészetek Völgye szervezésébe?

Oszkó-Jakab Natália: 2011-ben. Akkor még a Művészetek Palotájában dolgoztam, többek között Palya Beával, rajta keresztül ismertem meg Márta Istvánt. Először szponzorációs felelős voltam, aztán 2013-ban már több helyszín is hozzám tartozott. Akkor még csak Kapolcson volt a rendezvény. Időközben úgy alakult, hogy hozzám jelentkeztek be a produkciók, elkezdtem összefogni és kialakítani a programot, fejleszteni az online kommunikációt. Az elmúlt tíz év során pár ezerről százezresre nőtt az oldalaink látogatóinak száma.

rap: Nem diplomata pályára akartál menni?

OJN: A Külügyminisztériumból indultam, mert egyébként öt évig kulturális diplomáciát és nemzetközi kapcsolatokat tanultam a Corvinuson. Diplomata családból származom, hat nyelven beszélek, tehát adott volt a nemzetközi szál. De gyerekkorom óta foglalkozom művészetekkel, így nem véletlen, hogy belefolytam a Művészetek Völgye történetébe, noha akkor épp nem volt annyira csábító dolog. Kezdetben egyedül csináltam azt, amin most egész évben tízen dolgozunk. Ráadásul a 2014-es 25. jubileumi fesztivált hét és fél hónapos terhesen dolgoztam végig. Aztán átalakult a struktúra, megalakult a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány, amely mára a Művészetek Völgye Fesztivál többségi tulajdonosa.

rap: Mi az alapítvány missziója?

OJN: Hogy egy művészeti fesztivállal is lehet indukálni a vidékfejlesztést az uborkaszezonban, s lehet a fesztiválnak az önmaga sikerén is túlmutató célja. Egész évben foglalkozni kell a környék promóciójával, a helyi kereskedőkkel, a vendéglátóipari egységekkel, szállásokkal. Ennek következtében a fesztiválnak is jobb infrastruktúrája lesz. Erre a modellre alapozva hoztuk létre Tállyán a Kerekdomb Fesztivált és az Örvényeshegy Pikniket Zalacsányban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.