Rádió

Régen minden jobb volt

Lánczi András az InfoRádióban

Interaktív

Rádiók jönnek-mennek, az utóbbi időben főleg mennek, de az InfoRádió még mindig sugároz.

Könnyen lehet, hogy a rádió egészének fennmaradása egyetlen napi beszélgetős szériának, az Arénának köszönhető. Sőt, mintha az összes többi műsor sem szolgálna más célt, mint hogy ezt az egyet körbe lehessen vattázni velük. Túlzás lenne ez? Bizonyára voltak emlékezetes pillanatai a kézilabda-szövetség támogatta Hetesnek vagy a Kopp Mária Intézet bábáskodásával világra jövő Családi hétnek, vagy akár a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkárságának égisze alatt készülő Katedrának is – csak ezekről mi valami balszerencse folytán lecsúsztunk.

Az azonban tény, hogy hivatkozási alappá, branddé csupán az Aréna vált, pedig nincsen semmi extra: valaki kérdez valakit valami aktuális téma kapcsán. Lehet, hogy csupán ennyi a műsor sikerének kulcsa? Vagy inkább az, hogy a rádió virágzó korszakában a csatorna gazdáinak sikerült úgy hangolniuk a műsort, hogy abban ellenzéki és kormánypárti politikusok is hajlandók legyenek megszólalni, éppúgy, ahogy sportvezetők, tudósok és az úgynevezett szakértők?

Legutóbb kicsit több mint tíz éve kerítettünk szót a műsorra (lásd: Kemény, puha, okos, Magyar Narancs, 2013. február 24.), akkor ezt írtuk: „Az Aréna azon ritka beszélgetős műsorok közé tartozik, ahol gazdasági, politikai és tudományos szakembereket hallgathatunk nap mint nap, s annak ellenére, hogy a műsor se zenével, se bejátszásokkal nincs »elkönnyítve«, mégsem válik unalmassá.” Ennyi idő után ismét belehallgatva csak azt tudjuk mondani: az Aréna nem sokat változott az évtized alatt, ami kétélű bók is lehetne akár, de továbbra sem tűnik unalmasnak a napi disputa. Pontosabban sok mindennek tűnik, de unalmasnak pont nem.

Az aktuális adás Lánczi Andrást állítja a középpontba új könyvének, a Politikai megváltás. Lehetséges-e a racionális politika? megjelenésének kapcsán. Ez már maga roppant izgalmas, hát még Exterde Tibor felvezető kérdésével megfűszerezve: egyet tud-e érteni Lánczi a tekintetben Elon Muskkal, hogy Soros György lenne a mi valóságunk Magnetója (gyengébbek kedvéért a főgonosz az X-Menből). Érezhető a filozófus hangjában is némi zavar, de szépen kivágja magát: miért kéne neki bárkivel is egyetértenie egyetlen mondat alapján, pláne, hogy Musk és Soros is amerikaiak (no lám, ezen mondjuk el lehetne vitázni), ő ellenben európai, hadd legyen meg a saját véleménye. Micsoda válasz!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.