Egy hét kultúra 2023/23.

  • Narancs
  • 2023. június 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

TRUBADÚR A középkori vándorénekesek életébe bepillantást engedő részletekre hívta fel a figyelmet egy, a National Library of Scotland gyűjteményében lévő 15. századi kéziratban James Wade, a Cambridge University professzora. Bár a vásárokat, fogadókat és a nemesi udvarokat járó énekmondók, akik dalokkal és történetekkel szórakoztatták az embereket, visszatérő alakjai a középkori irodalomnak, a valós előadókról és előadásokról szóló dokumentumok ritkaságnak számítanak. A Heege-kézirat bizonyos részletei így az első bizonyítékai között lehetnek egy igazi trubadúr életének és munkásságának. James Wade feltételezése szerint a papokat és királyokat egyaránt kigúnyoló, a közönséget pedig lerészegedésre biztató szövegeket egy ismeretlen énekmondó feljegyzései alapján 1480 körül másolta le Richard Heege, a derbyshire-i Sherbrookes család lelkésze és tanítója. James Wade szerint a kézirattal foglalkozó korábbi tanulmányok elsősorban annak keletkezésére fókuszáltak, közben elsikkadt a dokumentum alapján rekonstruálható korabeli humor.

FESZTIVÁLTÖRTÉNELEM A Diósgyőri Popfesztivál 50. évfordulója alkalmából a rendszerváltás előtti könnyűzenei fesztiválokról tart konferenciát a Beatkorszak Projekt és a Miskolci Kulturális Központ június 9-én. Míg az Egyesült Államok és Anglia már a hatvanas évektől fesztiváloktól volt hangos, Magyarországon csak 1973 júniusában, a diósgyőri stadionban rendezték meg az első ilyen jellegű összejövetelt, amelyet aztán hosszú éveken át nem is követett újabb hasonló esemény. A Volt egyszer sok fesztivál című tanácskozáson tíz előadás hangzik el a diósgyőri mellett az 1984-es pusztavacsi Békefesztiválról, az 1981-es dorogi rockfesztiválról, a Szegedi Ifjúsági Napok első negyedszázadáról, valamint az ezekhez hasonló erdélyi rendezvényekről. A Miskolci Városházán rendezett konferencia szünetében a Minden az enyém című, a rendszerváltás előtti fesztiválokat bemutató fotókiállítást is megnyitják az aulában, e tárlat június 30-ig tekinthető meg. (A kapcsolódó koncertek fellépőiről lásd Snoblesse oblige rovatunkat.)

SZOBROK Hónapokig tartó restaurálást követően június 22-től a római Quirinale-palotában állítják ki azokat a kétezer éves szobrokat, amelyeket egy helyi nyugdíjas köztisztasági dolgozónak köszönhetően még tavaly találtak meg a régészek. A több mint 20 ókori római és etruszk szobrot a toszkánai San Casciano dei Bagni nevű településen fedezték fel, ahol a szakemberek már 2019 óta kutattak ókori romok után a falu reneszánsz kori fürdőjének környékén. Valódi áttörést azonban csak az hozott, amikor az amatőr történészként is működő egykori kukásnak, Stefano Petrininek beugrott, hogy évekkel korábban római oszlopdarabokat vett észre a fürdő egyik falán, amelyek azonban csak a helyi zöldséges gazos kertjéből látszódtak. Így bukkantak rá a feltehetően a jó egészség reményében az isteneknek szánt ajándékokkal teli szentélyre, ahonnan testrészeket, például füleket és lábakat ábrázoló érmék és szobrok is előkerültek. Az egyik leglátványosabb lelet egy körülbelül 90 centiméteres bronzszobor, amely egy láthatóan csontbetegségben szenvedő római fiatalt ábrázol.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szergej Tyimofejev orosz költő: „Nem tudom, hogy a kortárs orosz kultúra hogyan fogja túlélni ezt az őrületet”

Idén magyarul is megjelent Replika című kötete, aminek lettországi kiadásához egy üres füzetet is kaptak az olvasók. Az Orbita nevű művészeti kollektíva egyik alapítóját videóköltészetről, kreatív könyvtervezésről, a kétnyelvű irodalomról és az Ukrajna elleni háború miatt megszakadt oroszországi kapcsolatokról is kérdeztük.