Egy hét kultúra 2023/23.

  • Narancs
  • 2023. június 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

TRUBADÚR A középkori vándorénekesek életébe bepillantást engedő részletekre hívta fel a figyelmet egy, a National Library of Scotland gyűjteményében lévő 15. századi kéziratban James Wade, a Cambridge University professzora. Bár a vásárokat, fogadókat és a nemesi udvarokat járó énekmondók, akik dalokkal és történetekkel szórakoztatták az embereket, visszatérő alakjai a középkori irodalomnak, a valós előadókról és előadásokról szóló dokumentumok ritkaságnak számítanak. A Heege-kézirat bizonyos részletei így az első bizonyítékai között lehetnek egy igazi trubadúr életének és munkásságának. James Wade feltételezése szerint a papokat és királyokat egyaránt kigúnyoló, a közönséget pedig lerészegedésre biztató szövegeket egy ismeretlen énekmondó feljegyzései alapján 1480 körül másolta le Richard Heege, a derbyshire-i Sherbrookes család lelkésze és tanítója. James Wade szerint a kézirattal foglalkozó korábbi tanulmányok elsősorban annak keletkezésére fókuszáltak, közben elsikkadt a dokumentum alapján rekonstruálható korabeli humor.

FESZTIVÁLTÖRTÉNELEM A Diósgyőri Popfesztivál 50. évfordulója alkalmából a rendszerváltás előtti könnyűzenei fesztiválokról tart konferenciát a Beatkorszak Projekt és a Miskolci Kulturális Központ június 9-én. Míg az Egyesült Államok és Anglia már a hatvanas évektől fesztiváloktól volt hangos, Magyarországon csak 1973 júniusában, a diósgyőri stadionban rendezték meg az első ilyen jellegű összejövetelt, amelyet aztán hosszú éveken át nem is követett újabb hasonló esemény. A Volt egyszer sok fesztivál című tanácskozáson tíz előadás hangzik el a diósgyőri mellett az 1984-es pusztavacsi Békefesztiválról, az 1981-es dorogi rockfesztiválról, a Szegedi Ifjúsági Napok első negyedszázadáról, valamint az ezekhez hasonló erdélyi rendezvényekről. A Miskolci Városházán rendezett konferencia szünetében a Minden az enyém című, a rendszerváltás előtti fesztiválokat bemutató fotókiállítást is megnyitják az aulában, e tárlat június 30-ig tekinthető meg. (A kapcsolódó koncertek fellépőiről lásd Snoblesse oblige rovatunkat.)

SZOBROK Hónapokig tartó restaurálást követően június 22-től a római Quirinale-palotában állítják ki azokat a kétezer éves szobrokat, amelyeket egy helyi nyugdíjas köztisztasági dolgozónak köszönhetően még tavaly találtak meg a régészek. A több mint 20 ókori római és etruszk szobrot a toszkánai San Casciano dei Bagni nevű településen fedezték fel, ahol a szakemberek már 2019 óta kutattak ókori romok után a falu reneszánsz kori fürdőjének környékén. Valódi áttörést azonban csak az hozott, amikor az amatőr történészként is működő egykori kukásnak, Stefano Petrininek beugrott, hogy évekkel korábban római oszlopdarabokat vett észre a fürdő egyik falán, amelyek azonban csak a helyi zöldséges gazos kertjéből látszódtak. Így bukkantak rá a feltehetően a jó egészség reményében az isteneknek szánt ajándékokkal teli szentélyre, ahonnan testrészeket, például füleket és lábakat ábrázoló érmék és szobrok is előkerültek. Az egyik leglátványosabb lelet egy körülbelül 90 centiméteres bronzszobor, amely egy láthatóan csontbetegségben szenvedő római fiatalt ábrázol.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.