Snoblesse Oblige 2022/41.

  • Narancs
  • 2022. október 12.

Interaktív

Heti kulturális programajánló

Valami örök tovasuhogás / valami csöndbe, puha végtelenbe, / valami tegnap, mely mintha ma lenne

(Szabó Lőrinc: Valami örök)

október 14., péntek, 17.00  Kárrendezés – könyvbemutató

„Ismered a viccet, amiben a negyvenes szingli nő megismerkedik egy pasival, majd mellrákot diagnosztizálnak nála, és alighogy meggyógyul, a pasi rákos lesz, aztán kilenc hónap múlva meghal? Nem? Nem csoda, mert ez nem vicc.” Ismét új helyszínen, több mint 80 programmal, és persze rengeteg könyvújdonsággal érkezik a vasárnapig tartó, immár 11 éves Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, ahol reméljük, tánc is lesz azért. Ezen a második napon sok egyéb esemény mellett Vincze Ágnes szerelmesbúcsú-regényéről beszélget a szerzővel Rácz Zsuzsa. Felolvas: Hámori Gabriella. (Nemzeti Táncszínház, Kisterem, Bp. II., Kis Rókus u. 16–20.)

 

október 14., péntek, 18.00  A titokzatos nő – filmvetítés

Egy nyomozó és az áldozat titokzatos özvegyének találkozása, majd újratalálkozása. Park Csan Vuk, A szobalány alkotója legújabb filmjével indul és október 21-ig tart a Koreai Filmfesztivál. A szenvedéllyel és intrikákkal teli rejtélyeket feltáró alkotás a cannes-i fesztiválon a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta. (Corvin mozi, Bp. VIII., Corvin köz 1.)

 

október 14., péntek, 20.00  Örökmozgó – filmvetítés

Rock, illetve időutazás az óra körül. Ráadásul a svájci óra körül. Avagy Jozefin, az egyensúlykerekeket felügyelő alkalmazott, és az orosz térképész, Pjotr Kropotkin anarchista találkozása egy összeszerelő asztalnál. Nem véletlenül nyerte el az alkotás az idei Berlinale innovációs díját. Játékos, meditatív, körkörös szerkezetű, különleges képi világú film. (Művész mozi, Bp. VI., Teréz krt. 30.)

 

október 14., péntek, 20.00  Weszteg, Akcentus – Lugosi Amerikában, Henri Gonzo és a Papírsárkányok – könyvbemutatók és koncert a Margó Fesztiválon

Garaczi László új regénye a karantén idején játszódik, három nap alatt és Magyarországon. A harmincas éveiben járó rendszergazda Brúnó és a tanár Hajni a világjárvány közegében próbálják feldolgozni szakításukat, nyilvánvalóan posztmodern módon. A fesztivál Magvető Kiadóval közös programján Szegő János beszélget az íróval. Utána Gyurkovics Tamás kötetéről beszélget a szerzővel Benyó Rita, aztán a koncertszínpadon 20.30-tól a Fran Palermo dalszerző-énekesének új projektje. (Nemzeti Táncszínház, Bp. II., Kis Rókus u. 16–20.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.