tévéSmaci

Tevék tangában

  • tévésmaci
  • 2016. december 3.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché a kétnyakú zsiráf kitenyésztésén dolgoztak, a legérdekesebb fázis a kísérleti szakasz volt. Hogy tudniillik, hová is szerkesszék azt a bizonyos nyakat. A korai stádiumban először azt kellett vizsgálni, hogy az első, a tulajdonképpeni, vagy ahogy a szakzsargon nevezi, az alapnyak vajon jó helyen van-e. Nos, efelől inkább Trochénak voltak kétségei, Sztupa – meglehet, egyszerű lustaságból – hagyta volna ott a fenébe, ahol van. A nyak funkciójáról azért nagyjából megegyezett a véleményük: a fejet köti össze a testtel. Ebbe persze beleszólt a geometria is, mely szerint két pont között a legrövidebb út az egyenes, viszont ha az ún. alapnyak egyenes, márpedig a zsiráfnál eléggé az, könnyen lehet, hogy a második nyak görbe lesz, például, ha a farrészről vezetjük ki. Arról ugyanis szó nem lehetett, hogy a két nyakhoz két fejet is tenyésszenek, hiszen két fej az két akaratot is jelent, s olyan zsiráfot még a japánok sem tudnak fejleszteni, hogy kétfelé menjen. Az viszont – legalábbis kezdetben – nagyon is kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy a zsiráfnak eleve rohadt hosszú a nyaka, ezért abból kéne kettőt csinálni. Igaz, ezzel a megoldással a zsiráf úgy nézne ki, mint egy szimplán nagyra nőtt, foltos kétnyakú tehén, de az esztétikai szempont harmadlagosnak számított, kivált a kísérleti szakasz elején, nem így az utolsó simításoknál, de ne rohanjunk annyira előre! Annál is kevésbé, mert ezen a ponton lépett közbe a párt, s küldte Sztupa és Troché nyakára (adott esetben, ugye, mi mására is) az inspektorát, nem is akárkit, hanem a kérdéskör kissé vonalas, de nemzetközi hírnévnek örvendő szakértőjét, a Pécsi Tudományegyetem kétnyakú tanszékének a vezetőjét. Az Európa konferenciatermeiben Imi Pécsként ismert tekintélyt viszonylag könnyű volt leszerelni, Sztupáéknál volt otthon egy kétnyakú kecske, még a bulgáriai SZOT-üdülésen cserélték egy zenélős kvarcóráért. Nos, Troché ezt a kétnyakú kecskét befestette foltosra, majd a lelkére kötötte, hogy csak bolgárul mekeghet, amivel simán meg is etették Imi Pécset, a kétnyakúak professzorát. Íme, a kísérleti példány, baszod alássan; a prof meg nem győzte körbejárni, mert először nem találta a második nyakát, ami persze érthető is volt valamennyire, hiszen Sztupáék sem találták általában, de a bolgár eladó Hrisztónak nevezte magát, megesküdött, hogy két nyaka van neki, s egy bolgár esküjét pedig nem tanácsos kétségbe vonni, még egy professzornak sem.

Pénteken (4-én) éjjeli fél 12-kor egy roppant érdekes próbálkozással köszönt be, amiért el is hagyhatjuk az HBO-n ugyanakkor indító brit Fekete-tengert, pedig abban Jodie Whittaker játssza a csajt, de előfordul benne Tobias Menzies vagy éppenséggel Michael Smiley is. Apropó, Smiley! A Fekete-tengert gyakorlatilag hetente adják, viszont A kém utolsó akcióját nem. Hogy miért pont ez a címe ennek az 1965-ös fekete-fehér angol filmnek, arra lenne pár ötletünk, de maradjunk annyiban, hogy valakinek nem tetszett az, hogy A kém, aki bejött a hidegről. Merthogy erről lenne szó, John le Carré 1963-ban megjelent remekművéről: minden kémhistóriák legnagyobbikáról, amelyet ezúttal olyan művészek adnak elő Martin Ritt rendezésében (akiről csak annyit mondok, hogy a következő rendezése A hallgatag ember volt), mint Richard Burton (Leamas szerepében) vagy Ciryl Cusack (Control), de ami a legnagyobb szám: Smiley-t Rupert Davies adja, minden idők legtökéletesebb Maigret-je és Rosztov grófja. Mindezen örömök után már énekelhetik is velem, hogy „Hitler has only got one ball, Göring has two but very small, Himmler is somewhat sim’lar, But poor Goebbels has no balls at all…” Mert a Film Café 1.10-től a Híd a Kwai folyónnal aranyozza be az éjszakánkat.

Vasárnap is lesz valami hasonló finomsághoz szerencsénk, amikor a királyi retró (M3) Az olasz munka című 1969-es Michael Caine-marháskodást adja; ez természetesen bankrablós film, és mindenféle re­make is készült belőle, viszont azokban egyikben sem játszik Raf Vallone. Amúgy meg semmi tv!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.