Magunk mögött hagytuk az őszutó/télelő nevezetes időjósló napját, s a vasárnapi Katalin némely kérdéseinkre választ is adott. Mind tudjuk, a sok évszázados megfigyelések nyomán kikristályosodott mondás úgy szól, hogy ha Katalin kopog, a karácsony locsog, de ha véletlenül Katalin locsogna, úgy a karácsony feltétlenül kopogni fog – ami a kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés (más megközelítésben, a logika nyelvén pedig a bikondicionális) ritka szép példája. Nos, mint tudjuk, vasárnap nem fagyott, sőt a körülményekhez képest kifejezetten enyhe idő volt, ami hideg télies karácsonyt vetítene előre. Hisszük, ha látjuk, mondhatnánk – szkepszisünket pedig táplálja az is, hogy szűk két hétnél előbbre a legjobb meteorológiai előrejelzések sem látnak, legalábbis megbízható előrejelzést magára valamit is adó prognoszta nem tenne ilyen időtávra. A népi időjósló megfigyelések azonban bizonyos statisztikai valószínűséggel működnek – ha nem így volna, nem is születtek volna meg. Ez persze mutathatja azt is, hogy olyan tendenciák létére világítanak rám, melyek finomítására és verifikálására akkor lesz esély, ha még precízebben és alaposabban ismerjük meg a földi légkör – még ma is meglehetősen kaotikusnak tűnő és fizikai-matematikai eszközökkel is csak jelentős virtuozitás bevetésével modellezhető – működését.
Alighanem a legtöbb ilyen, tipikusan időjósló napokhoz kötött megfigyelés alapja klímánknak a mi mérsékelt övi zónánkban jól megfigyelhető ciklikussága. Az a jelenség, hogy ha az inga kileng az egyik irányba, akkor a másik felé is kompenzálni fog. Ez persze az éves beosztású időskálán is működik: így követhette a 2010-es rendkívül csapadékos évet egy másfél évig tartó aszályos periódus.
A mostani eset elsőre egyszerűnek tűnik: ha túl korán zúdulnak be a Kárpát-medencébe a fagyos téli léghullámok, akkor azok utánpótlása idővel kifullad, s annak nagyobb a valószínűsége, hogy december közepétől inkább enyhe idő lesz, s ebbe az is belefér, hogy inkább a mediterrán ciklonális zóna fennhatósága alá kerülünk (mint a mostani hét közepén). Ami viszont késik, az nem múlik: ha november vége, sőt még a december eleje is viszonylag enyhe időt hoz, akkor idővel egyre nagyobb az esélye, hogy a sarkkör vidékén halmozódó hideg levegő lezúduljon, amiből fagy, egy nedvesebb légköri rendszerrel (atlanti vagy mediterrán ciklon) összekacsolódva pedig kiadós havazás is származhat. A havas hideg pedig kitarthat karácsonyig, vagy éppen akkor érkezik meg, holmi ajándék gyanánt!
Nos, holmi havazásra rövid távon ne is számítsunk: előbb ugyanis enyhülés következik. Lassan leépül a felettünk megült magas nyomású zóna, s a nyugat-európai ciklonok frontjai is elérnek minket. Ezek hajlamosak hullámot is vetni az Alpok felett, s a létrejövő mediterrán ciklon a hét közepén egyszerre hoz esőt és enyhe levegőt hozzánk. Péntektől jön újabb változás: egy hidegfront okoz jelentős lehűlést – ám ez csak az előző napok enyheségéhez képest számít majd kellemetlenül hidegnek: december elején éppen belefér. És különben is: úgy dukál, hogy a kalendáriumi tél első napján (december elsején, szombaton) egyben kezdetét vegye a telivér meteorológiai tél. A hűvösebb levegő hirtelen beáramlását kísérhetik havas esők, hózáporok és szombattól a hajnali fagyok is visszatérhetnek. Bizonytalan halmazállapotban, mennyiségben és eloszlásban, de összességében az átlagost is meghaladó mértékű csapadékban részesülhetünk a következő jó másfél hétben. Az időjárás változékonyabbra fordulását pedig áldhatják a saját füstjükben fürdő régiók: várhatóan a feltámadó légmozgással és a lehulló csapadékkal egyben kitisztul az ország levegője is.
Enyhe kedd, szerda, csütörtök
Hétfőn még zömmel szürke, felhős, párás, északon (így a főváros környékén) kisebb esőket hozó, de ezzel együtt zömmel enyhe idő is lesz. A hőmérséklet 10 fok körül, vagy kicsivel efelett alakul (legfeljebb ott lehet kevesebb, olyan 6-7 fok, ahol egész nap megmarad a köd). Ugyanakkor délnyugaton már felszakadozhat a felhőzet és a nap is kisüthet, s itt akár 14 fok is lehet – ám ehhez intenzívebb légmozgás is társul, s a Nyugat-Dunántúlon akár hevesebb széllökések rázhatják le a fákról az elsárgult leveleket. A keddre virradó hajnal igen enyhe lesz (kicsi a hőingadozás), napközben pedig a változóan felhős időben, több-kevesebb napsütés mellett 11–16 fok közötti hőmérsékletnek örülhetünk – de délnyugaton akár 18 fok is lehet. Szerdán már erősebben felhős idő várható, sőt délután nyugat felől esőzés is kezdődik, amit hevesebb légmozgás is kísérhet, ám ez kevéssé látszik meg a hőmérsékleti csúcsértékeken, melyek 12–18 fok között szóródnak majd (de még a napi átlagok is 10–15 fok között alakulnak!), csupán a ködös-párás északkeleten lehet ennél hűvösebb. Csütörtökre virradó éjszaka fokozatosan kelet felé terjed az amúgy korántsem markáns, melegfronti csapadékmező, és napközben is többfelé lehet esőre számítani. A szeles-nedves időben 6–12 fok várható hajnalban (!) napközben pedig 12–18 – visszasírjuk még ezt a nagy enyheséget mihamar!
Annál is inkább, mert már péntekre virradó éjjel egy markáns hidegfronttal jóval hűvösebb levegő érkezik – ezt szórványos záporok, a hegyekben esetleg hózáporok kísérhetik. A hűvös reggel után a pénteki csúcshőmérsékletek sem érik el a csütörtöki minimumokat, és leginkább 5 fok körül maradnak. Ekkortól kezdve egészen jövő hét elejéig mindennap várható némi csapadék – szeszélyes eloszlásban és halmazállapotban: bizony, többfelé havazhat is! Szombatra virradóra 0 fok körüli minimumok köszöntenek ránk (sokfelé fog fagyni is!), és napközben is csak 2–7 fok várható – el ne felejtsük: december első napján ez teljesen normálisnak mondható. Vasárnap hajnalban átmenetileg csökken a fagyos zónák kiterjedése – köszönhetően annak, hogy az Adria felől ismét nedves levegő áramlik a Kárpát-medencébe, egy szinte sztereotip mediterrán ciklon felhőzetével. Nagyfokú bizonytalanság mellett szombat késő délutántól vasárnap reggelig sokfelé havazhat – azért ebből még aligha fogunk hóembert építeni, ahhoz még vasárnap is túl meleg lesz.
A tél következő rohama talán a jövő hét elején, leginkább kedden esedékes.
