A koronavírus a trópusokon is pusztít, csak nem úgy

Katasztrófa

Bár a Covid-járvány első évének tapasztalatai alapján a legtöbb áldozatot a mérsékelt övi, illetve a szubtrópusi régiókban szedte, de azért akadnak hangsúlyos kivételek is.

 

Régóta a járvánnyal kapcsolatos tudományos diskurzus tárgya a járvány fertőzőképességének és az éghajlatnak, sőt, az időjárásnak a kapcsolata. Amikor még csak az első járványhullámnál tartottunk (azaz tavaly tavasszal) sokan feltételezték, hogy a ragály terjedésének inkább a hűvösebb-hidegebb évszakok kedveznek - már ott, ahol egyáltalán akadnak ilyenek. Megjegyezzük, az első hullám lecsengése és a tavaly nyáron tapasztalt „kegyelmi időszak” úgy tűnik, mindezt alá támasztotta. Ebből máris következne, hogy a járványterjedés szempontjából előnyben lennének a Föld azon régiói, ahol soha sincs „tél”, azaz évről évre visszatérő hideg időszakok, ahol az év az örök nyár jegyében telik, legfeljebb az okoz klimatikus változatosságot, hogy akadnak szárazabb és csapadékosabb időszakok. Nos, a trópusi régió fertőzési és koronavírussal kapcsolatos statisztikáit átnézve igencsak vegyes a kép, azaz nem jelenthetjük ki, hogy minden trópusi ország és régió egyértelműen szerencsésebben vészelte át az eddigi járványhullámokat, mint mondjuk Európa és az Észak-Amerika, habár már született arról számos kutatást összegző tanulmány, amely szerint igenis szignifikáns különbség mutatkozik a járvány súlyossága terén a mérsékelt égöv kárára, a trópusi előnyére (a különbség hatszoros!).

Arról természetesen nem is beszélnénk, hogy pusztán a látszólag hasonló klímaövezetbe tartozás számtalan apróbb-nagyobb különbségeket rejthet, amelynek igenis (többnyire még fel nem derített módon) köze lehet ahhoz, hogy miért pusztít a járvány jobban vagy kevésbé az egyik vagy a másik egyaránt az Egyenlítő közelebbi-távolabbi vidékén található országban. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a járványhatásoknak való kitettséget befolyásolhatja az adott populációk demográfiai szerkezete, általános egészségügyi-immunológiai állapota, no és az egészségügyi ellátás, azon belül is a fertőző betegségekkel szembeni védekezés hatékonysága, felkészültsége is. Márpedig az „északi” és a „nyugati” országok és népek minden civilizációs, technikai alapú gőgjének dacára nem mindig nálunk van az előny a semmiből előbukkanó járványokkal szembeni küzdelemben, mivel átmeneti szerencsénkre elszoktunk az ilyenektől.

Koronavírus – Oltás előtt az Országos Korányi TBC és Pul

 

Emlékezhetünk rá, még 2020 elején is sokan (így a WHO vagy éppen az Európai Unió szakértői) azon aggódtak, hogyha ekkora pusztítást végezhet a koronavírus a fejlett egészségüggyel rendelkező „északi” államokban, akkor milyen szörnyű hatása lehet a közismerten szegény és elmaradott egészségügyi infrastruktúrával rendelkező (mondjuk afrikai) országokban. Nos, egy év után az egyik tapasztalatunk, hogy a koronavírus-járvány paradox módon (néhány nagyobb vagy kisebb szigetállam, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Tajvan hangsúlyos kivételével)

pont a legfejlettebb, leggazdagabb államokat sújtja.

Drámai számok, változatos klíma  

A Föld államainak koronavírussal vívott harcáról kevés statisztika tanúskodik meggyőzőbben, mint az, amelyik az egymillió főre eső halálozást mutatja. (Ehhez egy pillanatra vegyük komolyan az egyes államok egészségügyi szakhatóságainak adatszolgáltatását, engedjük el, hogy a világ számos pontján meghamisíthatják vagy letagadhatják a járványnak tulajdonítható mortalitási adatokat is – az adott régiókat érintve ezekre majd külön kitérünk). Nos, ezen a szomorú lista élmezőnyében (melyen sajnos rendkívül rossz, mondhatni tragikus pozícióba süllyedt  Magyarország is) vajmi kevés, a trópusokon található országot találunk. Pusztán a térképre nézve naivan ilyennek vélhetnénk mondjuk a nálunk alig valamivel rosszabb Covid-halálozással bíró Perut, de ennek a klimatikus szempontból különleges országnak jelentős része (és pont a legsűrűbben lakott régiói) egyáltalán nem a klasszikus trópusi éghajlati zónába tartoznak (hiába esik az ország az Egyenlítő és a Baktérítő közé).

S ha már Dél- és Közép-Amerikánál tartunk: számos, a koronavírus által különösen sújtott államot találunk itt!

Például a brazíliai adatok (lassan 8,8 millió nyilvántartott fertőzött, több mint 215 ezer Covid-áldozat) akkor is elborzasztóak, ha tudjuk, hogy egy immár több mint 212 milliós országról beszélünk (ennek dacára a millió lakosra jutó Covid-mortalitásban Brazília sem előz meg bennünket). Meglepő, de még e hatalmas, népes ország példája sem cáfolja azt a hipotézist, hogy a mérsékelt övi területeknél csupán az igazán meleg, kifejezetten trópusi éghajlati viszonyok mutatkoznak kedvezőbbnek a Covid-fertőzés szempontjából. Érdekes módon pont Brazíliában született olyan kutatási eredmény még tavaly augusztusban, ami pont az országon belüli (a közhiedelemmel szemben igencsak változatos) klímaövezetek és az új Covid-esetek előfordulása közötti korrelációt vizsgálta. A trópusi és szubtrópusi éghajlatú brazil városok vizsgálata során kiderült, hogy az éves átlaghőmérséklet emelkedésével egy bizonyos határig, egészen pontosan 25,8 fokig tényleg csökkent az ezer főre eső Covid-fertőzések száma, e felett viszont már nem mutatható ki további javulás. Márpedig ez nem is oly magas határérték: jellemző, hogy az Amazonas-medence átlaghőmérséklete sokfelé akár több fokkal is ez alatt marad! Ezek után pusztán klimatikus szempontból nem meglepő, hogy az utóbbi hónapok egyik legfertőzöttebb régiója (lakosságarányosan) pont az északi, Amazonas-vidéki lehetett. A legtöbb fertőzöttet és ezzel együtt a legtöbb halálesetet pedig azok a főleg déli-délkeleti sűrűn lakott régiók adták, amelyeknek az éghajlata még csak nem is trópusi (inkább szubtrópusi, esetleg kontinentális). Persze Brazília példája inkább abból a szempontból riasztó példa, mennyi áldozatot tud követleni az elrontott szakpolitika, a hibás járvány elleni védekezés, amit a járványszkeptikus Jair Bolsonaro elnök és kabinetje folytatott.

koronavirus_brazilia_top_story_lead.jpg

 
Koronavírusos beteget visznek egy brazíliai kórházban
 

Az argentin Covid-helyzet sem cáfolja a Covid-terjedés klímazónákra és melegre való nagyobb fokú érzékenységét. Bár az ország jórészt a Baktérítőtől délre található, de jól látható, hogy az észak-déli irányban elnyúlt ország déli, hűvösebb, habár ritkábban régióit lakosságarányosan jobban sújtja a járvány, mint a sűrűn lakott északi, szubtrópusi klímazónát – és amúgy is, Argentínában, ahol már több hónapja nyár van, érzékelhetően javul a helyzet a múlt év őszéhez képest (ami ott éppen a tavasz!).   

Ezzel szemben Mexikó alapvetően rossz járványstatisztikáin belül nehezen lehet a nedves trópusi déli és a mérsékeltebb, de többnyire száraz északi régiók közötti különbséget felfedezni – de azért halálozás szempontjából még mindig nem olyan rossz a helyzet, mint a nagy északi szomszédnál. Kolumbia szomorú számai sem nyújtanak érvet az átlaghőmérséklet és a Covid-fertőzés gyakorisága közötti fordított korreláció ellen: a populáció nagy része olyan hegyvidéki zónákban él, ahol a magassággal arányosan válik egyre hűvösebbé a klíma – a főváros Bogota klímája például nagyjából óceáni, némi mediterrán hatásokkal. A meggyőzőnek tűnő összefügések azonban alighanem csupán korlátok között érvényesülnek:

Latin-Amerika trópusi zónájában is találni olyan országot, ahol a Covid-halálozás eléri az északi, mérsékelt övi régiókban (mondjuk Közép-Európában) szokásos tragikus mértéket:

Panama esete rámutat, hogy minden egy-két tényezős magyarázat idővel elérkezik saját határaihoz és akkor érdemes más szempontokat is elővenni.

Afrika: tagadás és terjedés

A trópusok állítólagos nagyobb Covid-védettségéről szóló hipotézis legmeggyőzőbbnek tűnő bizonyítékát Fekete-Afrika nyújtja: az amúgy a járványtani értekezésekben elrettentő példaként szereplő országokban többnyire sokkal jobban teljesítenek, mint a gazdag és fejlett európai országok zöme. A részleges kivétel itt pont Dél-Afrika – ez viszont megint csak a klímahipotézissel vág egybe: az ország éghajlata többnyire kívül esik a trópusi zónán. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy a statisztikai adatszolgáltatás e kontinensen nem igazán éri el az összehasonlíthatósághoz szükséges alaposságot, de a sokszor több nagyságrendnyi különbségeket ez sem magyarázza. Azért akadnak e tekintetben is elrettentő példák: Tanzánia hivatalos statisztikái szerint a csaknem 60 milliós országban májusig hivatalosan 509-en fertőződtek meg és 21 halálos áldozatot követelt a járvány, ám ekkor John Magufuli, Tanzánia elnöke, egyben erős embere beszüntette a Covid-tesztelést arra való hivatkozással, hogy a laborok rendre hamis pozitív eredményeket produkáltak (ehhez is értő belbiztonsági erői merő kíváncsiságból papaján, motorolajon, kecskéken és birkákon is kipróbálták a PCR-tesztkészletet és állítólag mindre fals pozitív eredményt adott).

Júniusra az államfő hivatalosan is Covid-mentessé nyilvánította az országot, hozzátéve, hogy a járványt az ima erejével sikerült legyőzni.

Természetesen a Covid azóta is lendületesen terjed Tanzániában is, de a statisztikák aligha lehetnek rosszabbak, mint a szomszéd államokban. És igaz ugyan, hogy Fekete-Afrikában általában sem tesztelnek kiterjedten, éppen ezért a hivatalosan jelentett esetszámok aligha reálisak, ám az igen alacsony (az északi államokhoz képest szignifikánsan kisebb) mortalitásban azért lehet valami. Ilyen esetben magyarázatként a kontinens sok tekintetben még mindig kivételes demográfiai szerkezetét, makacsul fenyőfa lakú korfáját szokták felhozni. Afrikában rendkívül alacsony a lakosságon belül az idősek aránya, márpedig a járvány éppen rájuk nézve a legveszélyesebb. Néha még az is előkerült magyarázat gyanánt, hogy pocsék higiéniai helyzetű országokban felnőtt emberek immunrendszerét megedzette a természet, hogy a SARS-CoV-2 vírus is csak nehezen bír el vele – de az efféle hipotéziseket azért idővel nem árt alaposabb klinikai vizsgálatokkal is igazolni.

afrika_covid_top_story_lead.jpg

 
 

Indián innen és túl

A sűrűn lakott és óriási népességű dél-ázsiai régióban még meghökkentően magas Covid-esetszámok is más értelmet nyernek, ha a hatalmas létszámú populációhoz mérjük őket. Indiában például már eddig több mint 153 ezren veszítették életüket, ami a harmadik legnagyobb halálozási adat az Egyesült Államok és Brazília után, de közben India lakossága már rég túllépte az 1 milliárd 372 ezret (kiszámíthatóan hamarosan ez lesz a világ legnépesebb állama). Innen nézve viszont az országban a Covid-halálozás egymillió lakosra vetítve a magyarországinak mindössze kevesebb, mint az egytizede! Ha az egyszerű magyarázatokra hagyatkozunk, akkor elővehetjük India többnyire forró, trópusi éghajlatát – meg persze azt is, hogy a demográfiai szerkezet immár jelentősen eltér, mondjuk, Afrikáétól is (a pokoli higiéniai viszonyok viszont itt is megedzhetik az emberek immunrendszerét). Hipotézisünket megint csak alátámasztja, hogy Ázsia messze legrosszabb (de elégtelen pontossága miatt számos megfigyelő által még így is sokat kritizált) hivatalos Covid-statisztikáját Irán tudja felmutatni – de ez az ország zömmel nem is a trópusi klímaövezetbe tartozik. A szintén trópusi klímával bíró dél-ázsiai országok Covid-statisztikái nagyságrendileg többnyire nem igazán térnek el Indiáétól – ez vonatkozik a szintén trópusi zónába tartozó Indonéziára és Fülöp-szigetekre is. Akadnak persze csodálatos eredményeket produkáló államok, mint Thaiföld, ahol kivételesen jól kezelték a fertőzést és a valamivel több, mint 13 ezer esetszámhoz 71 halálos áldozatot lehet rendelni. Vietnam is jól kezelhette a járványt – még a régió hozzá hasonló trópusi klímájú vidékeivel összehasonlítva is.

Koronavírus - Vietnam

 
Védőmaszkot viselő emberek a vietnami Danang város repülőterén 2020. július 27-én
Fotó: MTI/EPA/Vietnami Hírügynökség
 

Ám az már gyanút ébreszt,

hogy Laosz és Kambodzsa autoriter rezsimjei szerint ezek azok az országok, ahol senki sem halt meg koronavírusban.

A tavaly novemberben Kambodzsába látogató Szijjártó Péter külügyminiszter éppen itt produkált pozitív koronavírustesztet – s hogy ne legyenek hiábavalók a járványvédelmi intézkedések, több ezer embert zártak karanténba, hogy a nem várt diplomáciai ajándék ne terjedhessen tovább az országban.

Természetesen a fenti tendenciákban akár alapos változás is várható, ha a sorozatosan felbukkanó mutációk nyomán kialakuló újabb vírusváltozatok terjednek el, amelyeknek fertőzőképessége, az egyes generációk ennek való kitettsége, a halálozási ráta, de akár a klímaadaptációs képessége is megváltozhat. Ebből a szempontból nem túl kedvező jel, hogy az újabb vírusváltozatok közül egy-egy a már tárgyalt országokban, Dél-Afrikában bukkant fel. Ebből a szempontból sem mindegy, mennyire lesz sikeres és kiterjedt a vakcinációs program a forróbb, ámde szegényebb régiókban.

(Címlapképünkön: A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására fertőtlenítenek egy észak-teheráni bazárt 2020. március 6-án)

Neked ajánljuk