A Pfizer szerint a kormányzati szervek tudják igazságosan és méltányosan szétosztani a vakcinákat

Katasztrófa

Ezért egyelőre nincs szó arról, hogy magánszolgáltatókkal is megállapodnának.

A május 20-i kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy „Magyarország nem kíván részt venni a brüsszeli vakcinabeszerzés következő fejezetében”, ami a Pfizer-vakcinát illeti. Ez azt jelenti, hogy Magyarország – egyébként egyedüliként az uniós tagállamok közül – nem kér abból az 1,8 milliárd dózis Pfizerből, amire 2023-ig szerződött a céggel az Európai Bizottság. A döntést azzal indokolta a miniszter, hogy van bőven tartalék.

Június 1-ig 24 szállítmány érkezett a Pfizer és BioNTech által fejlesztett COMIRNATY nevű oltóanyagból, ez több mint 4,3 millió adagot jelent. A 2020-2021-re kötött szerződés értelmében azonban az év végéig érkezik még több mint 5 millió dózis, ahogy Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: „a teljes szerződéses mennyiség Magyarország esetében 10,8 millió adag”. Az új szerződés alapján 2021. december végén kezdődhet meg a szállítás, az az, amiből – egyelőre legalábbis – Magyarország nem kér. Mivel azonban elkezdődött a 12-15 évesek regisztrációja a koronavírus elleni oltásra és egyelőre nem világos, hogy szükség lesz-e harmadik oltásra, és ha igen, mikor, illetve hány embernek, kérdéses, hogy mennyi tartalék marad a Pfizer vakcinájából az országban.

Ezért mindenkit az a kérdés foglalkoztat, vajon be lehet-e szerezni majd magánúton 2022-ben az oltóanyagot. Korábban a Nemzetközi Oltóközpont Kft. ígért ilyet; 5 ezer forintért kínáltak előjegyzést a koronavírus elleni vakcinára és márciusban már oltottak volna, ám nem jutottak vakcinához. Indult ellenük viszont több fogyasztóvédelmi eljárás, így kénytelenek voltak visszafizetni a foglalási díjakat. Arról azonban nem tettek le, hogy vakcinához jussanak. A hvg.hu információi szerint több magánszolgáltató érdeklődne a vakcinabeszerzés iránt, és bár jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a magánpiacon elérhető legyen egy, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már engedélyezett koronavírus elleni vakcina, egyelőre erre nem sok lehetőséget látnak a piac szereplői.

Megkerestük ezért a Pfizer magyarországi vállalatát, hogy tervezik-e 2022-ben, hogy magánszolgáltatókkal is szerződést kötnek, van-e egyáltalán erre kapacitásuk és lehetőségük; ahogy arra is kíváncsiak voltunk, hogy érkeztek-e már hozzájuk ezzel kapcsolatos megkeresések magánszolgáltatók részéről. A sajtóosztály kérdéseinkre az alábbi választ küldte:

A globális egészségügyi válsághelyzet megoldása érdekében az összes jelenlegi COVID-19 vakcinaszállítási megállapodást kormányzati szervekkel kötöttük. Úgy gondoljuk, hogy ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a pandémia ideje alatt igazságosan és méltányosan osszák szét a vakcinákat a lakosság körében. A megállapodások szerint a vakcina elosztásának és kiosztásának irányítása az adott országok kormányának felelősségi körébe tartozik.

Majd hozzátették: „közvetítőkön keresztül jelenleg nem érhető el a vakcina. Ez idő szerint a vakcinának nincs engedélyezett magánforgalmazója.”

A Moderna ezzel szemben június elején bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötött a Medison Pharmával, így kereskedelmi forgalomba kerülhet az oltóanyaguk Közép-Kelet-Európában és Izraelben. A megállapodás 20 országot érint, köztük Magyarországot is.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.