Így épült le a magyar járványügy: „Ez nem egy szakmai tudásközpont, hanem az Emmi kiterjesztése”

Katasztrófa

Az ÁNTSZ szétverése 2011-ben kezdődött, és e helyzeten a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018-as megalakulása sem segített. Ezt most, egy világjárvány kellős közepén érezzük a legjobban.

„A neve alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai centrum is lehetne, de valójában nem az. Érdemi szakmai önállóságot nem kapott. Ez nem egy szakmai tudásközpont, hanem az Emmi kiterjesztése, egy kormányzati központi hivatal, ahol a vezérfonal a hivatali munka” – mondta el lapunknak Zöldi Viktor biológus, aki 15 évig dolgozott az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), majd egy évet az NNK-ban is.

2017-ben, amikor Lázár János bürokráciacsökkentő terveinek köszönhetően számos egészségügyi háttérintézményt megszüntettek, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is áldozatul esett. Akkor több cikkben jártuk körül, mi történt és mi vezetett a leépüléshez, a csütörtökön megjelenő friss Narancsban pedig annak jártunk utána, hogyan alakult a magyar járványügy sorsa 2017 és 2020 között.

Szögek a koporsóba - A tisztiorvosi hálózat szétverése

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2017. április 1-jével az emberminisztériumba olvadt. Az átalakítás óriási káosszal jár, szakemberek hagyják el az intézeteket, a megmaradt munkatársak nem tudják, mi a feladatuk, sokakat lefokoznak, a bérek csökkennek. Szakértők szerint a járványügyet érték a legnagyobb károk.

Ebből úgy tűnik, hogy a magyar járványügy leépülése valójában 2011-ben megindult, és 2017-re a rendszer szinte teljesen eltűnt. 2018 őszén ugyan „visszatért” Nemzeti Népegészségügyi Központként, de a 2020-as koronavírus-járvány jól mutatja: a járványügyre ma is állnak egyik forrásunk 2017-es szavai: „Egy földön fekvő, szakmaiságot és függetlenséget nélkülöző rendszer.”

Több, korábban az ÁNTSZ kötelékében dolgozó szakemberrel beszéltünk arról, mi a különbség a 2011 előtti jól működő rendszer és a mostani között, erre pedig számos meggyőző példát említettek beszélgetőpartnereink. Az ÁNTSZ országos szerve egykor 7500 dolgozóval működött, ez a szám a 2011-es átszervezés után nagyjából 1200-ra csökkent. A szakemberek száma ma sem több ennél. „Korábban bármelyik háttérintézményben többen voltak ennél. A korábbi sokezres létszám talán túlzó volt, de hogy a mostani nagyon kevés, és ennyi emberrel nem lehet ellátni a feladatokat, az is biztos” – mondja Ócsai Lajos, aki 2005 és 2015 között az OTH járványügyi főosztályát vezette.

Emellett arról is beszélt az egykori főosztályvezető, hogy „annak idején az országos tiszti főorvossal én is részt vettem a döntés-előkészítésben. A jogszabályok megalkotása úgy zajlott, hogy a szakmai intézetek vezetői is jelen voltak, tudták, miről van szó. Ma a döntések már nem így születnek”.

Zöldi Viktor pedig arról beszélt, hogy már amikor a doktoriját csinálta is az volt az alapélménye, hogy „a tudomány gyanús a kollégáknak, hogy nem értik, miért akarsz változtatni bizonyos dolgokon. Ez most meg is látszik abban, ahogyan a koronavírus-járványt kezelik. Mennyi időbe telt, mire a területi adatok egy statikus térképpel felkerültek a honlapra? Nem biztos, hogy csak azért kellett hozzá ennyi idő, mert nem akarták nyilvánosságra hozni. Az is lehet, hogy nem volt rá ember, aki megcsinálja.”

A friss Narancsban részletesen körbejárjuk a jelenlegi járványügyi rendszer strukturális problémáit, a döntéshozatalban és az intézményen belüli, illetve a „külvilággal” történő kommunikációban beállt változásokat, megnézzük, miért fontosak a járványügyi szakemberek és hogyan lehetne hatékonyabban kezelni a koronavírus-járványt.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk