Pünkösdkor leégett a pünkösdiek imaterme

Katasztrófa

Odavesztek a romániai vendégmunkásokból szerveződött zákányszéki gyülekezet értékei.

A pünkösdi hétvégén meggyulladt a Csongrád-Csanád megyei Zákányszéken a Magyar Pünkösdi Egyház József Attila utcai gyülekezeti terme.

A tűzoltókat május 20-án, hétfőn 2 óra 48-kor riasztották. A Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Molnár Krisztina főhadnagy a Narancs.hu kérdésére azt írta, négy hivatásos és egy önkéntes tűzoltóegységet riasztottak, percek alatt a helyszínre értek. A száz négyzetméteres épület tetejének több mint a fele akkor már égett, és a tűz elérte a közeli mellépépületeket, átterjedt a szomszédos lakóház tetejére is. A közműveket elzárták, és egy órán át négy vízsugárral oltották a lángokat. A lakóépületben nem okozott komoly károkat a tűz, nem érte el az épület belső terét. Egyik épületben sem volt senki, sérülés nem történt.

Az oltás után a tűzoltóság értesítette a gázszolgáltatót, és átvizsgálta hőkamerával azokat a helyiségeket, amelyeket érintett a tűz. Reggel nyolcra végeztek. A katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvizsgálati eljárást indított, hogy kiderüljön, mi okozta a gyulladást.

A száz négyzetméteres épület, amely kiégett, eredetileg istálló volt. A romániai erdőszentgyörgyi születésű Péter Pál által alapított gyülekezet alakította át imateremmé.

Péterék 1989-ben jöttek Magyarországra, mezőgazdasági munkából – paradicsom- és krumpliszedésből – és piaci ruhaárusításból éltek. Laktak Balástyán, Ásotthalmon, Ruzsán, Zákányszéken. 2004-ben megtértek, és az ismerőseiket is vitték istentiszteletekre. Péter Pál tanult, lelkész lett, ma már Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében hét gyülekezet és tíz házi csoport tartozik hozzá, összesen nyolcszáz ember.

A zákányszéki gyülekezet előbb a művelődési házban, bérelt teremben tartotta zenés istentiszteleteit, majd a József Attila utcai ház istállójában, amelyet a hívek, a Péterékhez hasonlóan Romániából átjött mezőgazdasági idénymunkások újítottak fel délutánonként, esténként, közösségi munkában. Amit maguk nem tudtak megcsinálni, arra összeadták a pénzt, több mint 600 ezer forintot. Ez a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának gyülekezeti terme. Székek, hangosító berendezés, hangszerek voltak benne, Biblia.

A gyülekezet megítélése együtt változott a vendégmunkásokéval, amelyre hatással volt mindig a kormány idegenekkel kapcsolatos politikája, az erre rezonáló közhangulat, ugyanakkor az is, hogy a környékbeli agrárvállalkozóknak szükségük volt és van ma is munkaerőre. 

Péter Pál lelkipásztor a Narancs.hu-nak azt mondta, a kárszakértőtől azt hallotta, meglehet, hogy a keverőpultnál lévő elektromos elosztótól indult a gyulladás. Megnézik azt is, hogy magától vagy valamilyen külső hatásra keletkezett a tűz. Már járt náluk a biztosító embere is.  

 
Ez a felvétel tavaly szeptemberben készült a teremben Pál Péterről
Fotó: Kuklis István
 

 Most így néz ki a terem:

 
Forrás: A zákányszéki lelkipásztor felvételei
 

 
 
  

Most nem tudják hol megtartani az istentiszteleteket, helyet keresnek. Nem helyiségbérletben gondolkodnak, hanem egy sátorban, amit fel lehetne állítani az udvaron.

A Narancs.hu számos cikket írt egy, a pünkösdi egyházat érintő költségvetési csalási ügyről, amelyben nemrég zárult le a nyomozás. Legutóbbi ilyen cikkünk ez volt:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.