Vendégmunkások a Dél-Alföldön

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Belpol

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.

A Dél-Alföldön most azoktól az emberektől félnek és féltik a békés lakosságot, akik a szerb határon valahogy átjutva csempészek autóiban zötykölődnek Nyugat-Európa felé. Egy évtizede azoktól lehetett tartani, akik Romániából jöttek, legálisan, hogy „elvegyék a magyarok munkáját”.

Tizenegy éve, 2012. október 23-án két romániai vendégmunkás megölt egy hatvanéves férfit Mórahalmon. Aznap este a Jobbik gyors reagálású szegedi és homokháti erői összegyűltek a mórahalmi rendőrőrs előtt, majd átmentek a polgármesteri hivatal elé, hogy kifejezzék „elégedetlenségüket a behozott román cigány vendégmunkások cselekedete ellen” – ahogy a Homoki Gazda című ingyenes újságban utóbb leírta megmozdulásukat Tóth Péter, a párt megyei elnöke. Az akkori jobbikosok tehát „a térség elcigányosodása” ellen emelték föl szavukat, „a cigány bevándorlás veszélyeire” hívták fel a figyelmet. A hazájukat féltő magyar emberek nevében el akarták zavarni a fideszes Nógrádi Zoltán polgármestert, aki szerintük nem tett eleget azért, hogy ne jöjjenek a román vendégmunkások.

Szabadon áramlik

Bár a rendőrség adatai szerint a négy-ötszáz homokháti idénymunkás jelenléte addig – a kocsmai csetepatékon túl – nem rontotta számottevően a közbiztonságot, a gyilkosság és a politikai csatározás híre megérintette az embereket. A munkaadók bizalmatlanok lettek. A gazdák és a többi helybeli között kialakult érdekellentét is felszínre került. A Szabad Föld akkori riportja szerint a rendszerváltás után megerősödött helyi gazdálkodók egyre nehezebben találtak elegendő idénymunkást. Ember lett volna, csak annyi pénzért nem akarta vállalni a munkát, amennyit a gazdák adtak. Így kerültek képbe a romániaiak, akik az itt elvárt napszám 70 százalékáért is elvégezték, zömmel megbízhatóan, amit csak kellett. A gazdák által biztosított szálláson éltek, így mindig kéznél voltak tavasztól őszig. Aztán néhányan hozták a családjukat is, és nem akartak hazamenni ősszel.

Amelyik gazda egész családokat fogadott, azzal az önkormányzat éreztette – és ez a gyilkosság után még inkább jellemző volt –, hogy ez nem helyes. Jöjjenek a „románok”, ha tényleg szükség van rájuk, végezzék el a dolgukat, de aztán utazzanak haza. Amíg itt vannak, lehetőleg ne mászkáljanak közterületen, ha mégis ezt teszik, akkor ne csodálkozzanak, ha az önkormányzati rendészek odamennek hozzájuk. Helyi rendezvényekre ne menjenek, egyáltalán, a lehető legrövidebb ideig mutatkozzanak a helyiek előtt. Ne vegyék igénybe a helyi szociális hálót, és meg se próbáljanak beilleszkedni. Vegyék tudomásul, hogy ez egy zárt közösség, kulturális és más szempontból is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.