Újabb erős földrengés volt Törökországban, ugyanott, mint korábban

  • MTI/narancs.hu
  • 2023. február 20.

Katasztrófa

6,4-es erősségű földrengést regisztráltak, Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezték.

Újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Törökországot az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint helyi idő szerint este  8 után nem sokkal. A rengéseket Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezték.

Az újabb földmozgás epicentruma a török katasztrófavédelem (AFAD) szerint 2 kilométeres mélységben volt Defne városánál, Hatay tartományban. Ezt követte pár perccel később egy második, 5,8-es erősségű rengés, melynek központja Samandagban volt.

Az újabb földrengések epicentruma is közel volt a szír határhoz, ugyanabban a régióban, ahol két hete több földrengés is volt, a legerősebb 7,8-as erősségű, amelyek regisztrált halálos áldozatainak száma már több mint 45 ezernél jár. 

A Reuters beszámolója szerint az újabb rengés hosszan tartott és erős volt, a tartományi központban, Antakya városában pedig újabb károkat okozott épületekben. Egy épp egy sátorban tartózkodó helyi lakos úgy fogalmazott, azt hitte, megnyílik alatta a föld.

A hírügynökség tudósítóinak beszámolója szerint a városban a legtöbben jelenleg sátrakban élnek, a török mentőalakulatok az újabb rengés után közöttük jártak körbe, hogy megnézzék, megsérültek-e.  

Az NTV televízió arról számolt be, hogy a rengés következtében néhány megrongálódott épület összedőlt. Hatay polgármestere szerint emberek rekedtek a romok alatt.

A török katasztrófavédelmi ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a Földközi-tenger partjaitól maradjanak távol az emberek, mert a rengés következtében mintegy 50 centimétert emelkedhet a vízszint. 

A hétfői 6,4-es erősségű földrengés a szíriai Idlíb és Aleppó régióját is súlyosan érintette. Médiajelentések szerint épületek dőltek össze, és az áram- és internetszolgáltatás is szünetel egyes területeken. 

A két héttel ezelőtti földrengés óta a török hatóságok több mint 6000 kisebb utórengést regisztráltak, ám a hétfői volt ezek közül a legerősebb. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.