rés a présen

A fényművészetről

  • rés a présen
  • 2023. április 5.

Képzőművészet

Vida Szabolcs művészeti vezető, Light Art Múzeum

rés a présen: Fényművészeti múzeumról ritkán hallani… Hogyan indult a Light Art Múzeum, azaz a LAM?

Vida Szabolcs: Fényművészeti alkotások bemutatása nehéz feladat. Hagyományos múzeumi körülmények között különösen. A legtöbb munka megtekintéséhez sötétre van szükség, a kiállítóhelyek pedig jellemzően fényárban úsznak. A munkák jelentős része az adott helyre készül, hosszas installálás előzi meg a bemutatást, sőt a karbantartáshoz is speciális szaktudásra van szükség. Egy hagyományos múzeum általában nehezen tudja biztosítani a szükséges hátteret. Ezért már jó ideje jelen van a művészek és művészeti szakemberek részéről az igény, hogy legyenek speciális bemutatóhelyek. 2022-ben egy olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy jó néhány művész és a fényművészet elkötelezett támogatói egymásra találtak, és egy olyan múzeum megalapítása mellett döntöttek, amely képes a szükséges hátteret biztosítani. Nagyon kevés példa van rá, de a világon máshol is léteznek fényművészeti alkotások bemutatására szakosodott múzeumok. Ugyanakkor a LAM a régióban hiánypótló intézménynek számít. Kitűnik az adottságaival, méretével és a célkitűzéseivel is. Mi nem csupán bemutatjuk a nehezen elérhető műveket, de az alkotókat anyagilag is támogatjuk egy speciális konstrukción keresztül, ami elősegíti új művek születését és a fényművészet kanonizálását is.

rap: Kik hozták létre a LAM-ot?

VSZ: A LAM egy magánalapítású múzeum. Hiszünk benne, hogy a képzőművészet komoly érték, s piaci alapon is képes fenntartani egy ilyen intézményt. Fontos célkitűzésünk, hogy megszólítsuk azokat, akik eddig nem érdeklődtek a kortárs képzőművészet iránt. Igyekszünk behívni a fiatalabb korosztályt is, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Természetesen az épület is fontos eleme a múzeumi élménynek. Az ipari forradalom idején épült, közösségi térként szolgáló V. kerületi Hold utcai piac kihasználatlanul állt az elmúlt években. A múzeum megnyitásával újra láthatóvá váltak az építészeti értékei, sőt arra is figyelünk, hogy a terek használatával, a speciális világítással ezeket kihangsúlyozzuk, és a Czigler Győző tervei alapján készült épületet is a látogatás szerves élményévé tegyük.

rap: Te mit csináltál korábban?

VSZ: A METU fotográfia BA-képzésen indult a képzőművészeti pályafutásom, itt ismerkedhettem meg a konceptuális képzőművészet alapjaival. Később a MOME media design szakán a művészet és technika metszéspontjait térképeztem fel. Eközben az FKSE vezetőségében vállaltam szerepet, fontos volt számomra, hogy a fiatal képzőművészeti közösségért dolgozhassak, sőt az OFF Biennálé csapatának is tagja voltam. A LAM-hoz 2022 tavaszán csatlakoztam. Ekkor már szoros kapcsolatot ápoltam az újmédia-művészettel, de rendelkeztem projektmenedzseri tapasztalattal a művészeti szcénán belül és kívül is. Azt hiszem a legjobb pillanatban érkeztem, hogy a kreatív munkába is bekapcsolódjak.

 
Vida Szabolcs
 

 

rap: Az első tárlat címe A fény forradalma. Milyen művek láthatók benne?

VSZ: Ez a tárlat eredetileg március végéig lett volna látható, de olyan sikeres, hogy a hosszabbítás mellett döntöttünk. Áprilistól bővített anyaggal fogadjuk a látogatókat, összesen 37 műalkotás lesz látható a múzeumban, köztük Csörgő Attila, Benczúr Emese, Borsos Lőrinc, vagy épp Komoróczky Tamás munkái. Az augusztus 15-ig látogatható válogatásban Moholytól napjainkig tart az idő­skála, és olyan művészeti alkotásokat válogattunk össze, amelyek betekintést engednek a különféle alkotói módszerekbe, a témaválasztás és a felhasznált technológiák sokszínűségébe.

rap: Mi várható ebben az évadban?

VSZ: A következő, egy évig látható kiállításunk 2023 szeptemberében nyílik, kurátorai Bencsik Barnabás, Szalai Bori és Kovács Dalma lesznek. Ezen a tárlaton fontos nemzetközi alkotókat is szeretnénk bemutatni a hazai közönségnek. Az első tárlat központi téralkotó eleme, egy 2000 négyzetméteres, a csarnok közepébe felfújt, 360 fokos vetítési felületet adó bejárható légballon is megmarad, de természetesen új művészeket hívunk meg, hogy bemutassák a munkáikat ebben a speciális installációban.

 

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.