rés a présen

A fényművészetről

  • rés a présen
  • 2023. április 5.

Képzőművészet

Vida Szabolcs művészeti vezető, Light Art Múzeum

rés a présen: Fényművészeti múzeumról ritkán hallani… Hogyan indult a Light Art Múzeum, azaz a LAM?

Vida Szabolcs: Fényművészeti alkotások bemutatása nehéz feladat. Hagyományos múzeumi körülmények között különösen. A legtöbb munka megtekintéséhez sötétre van szükség, a kiállítóhelyek pedig jellemzően fényárban úsznak. A munkák jelentős része az adott helyre készül, hosszas installálás előzi meg a bemutatást, sőt a karbantartáshoz is speciális szaktudásra van szükség. Egy hagyományos múzeum általában nehezen tudja biztosítani a szükséges hátteret. Ezért már jó ideje jelen van a művészek és művészeti szakemberek részéről az igény, hogy legyenek speciális bemutatóhelyek. 2022-ben egy olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy jó néhány művész és a fényművészet elkötelezett támogatói egymásra találtak, és egy olyan múzeum megalapítása mellett döntöttek, amely képes a szükséges hátteret biztosítani. Nagyon kevés példa van rá, de a világon máshol is léteznek fényművészeti alkotások bemutatására szakosodott múzeumok. Ugyanakkor a LAM a régióban hiánypótló intézménynek számít. Kitűnik az adottságaival, méretével és a célkitűzéseivel is. Mi nem csupán bemutatjuk a nehezen elérhető műveket, de az alkotókat anyagilag is támogatjuk egy speciális konstrukción keresztül, ami elősegíti új művek születését és a fényművészet kanonizálását is.

rap: Kik hozták létre a LAM-ot?

VSZ: A LAM egy magánalapítású múzeum. Hiszünk benne, hogy a képzőművészet komoly érték, s piaci alapon is képes fenntartani egy ilyen intézményt. Fontos célkitűzésünk, hogy megszólítsuk azokat, akik eddig nem érdeklődtek a kortárs képzőművészet iránt. Igyekszünk behívni a fiatalabb korosztályt is, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Természetesen az épület is fontos eleme a múzeumi élménynek. Az ipari forradalom idején épült, közösségi térként szolgáló V. kerületi Hold utcai piac kihasználatlanul állt az elmúlt években. A múzeum megnyitásával újra láthatóvá váltak az építészeti értékei, sőt arra is figyelünk, hogy a terek használatával, a speciális világítással ezeket kihangsúlyozzuk, és a Czigler Győző tervei alapján készült épületet is a látogatás szerves élményévé tegyük.

rap: Te mit csináltál korábban?

VSZ: A METU fotográfia BA-képzésen indult a képzőművészeti pályafutásom, itt ismerkedhettem meg a konceptuális képzőművészet alapjaival. Később a MOME media design szakán a művészet és technika metszéspontjait térképeztem fel. Eközben az FKSE vezetőségében vállaltam szerepet, fontos volt számomra, hogy a fiatal képzőművészeti közösségért dolgozhassak, sőt az OFF Biennálé csapatának is tagja voltam. A LAM-hoz 2022 tavaszán csatlakoztam. Ekkor már szoros kapcsolatot ápoltam az újmédia-művészettel, de rendelkeztem projektmenedzseri tapasztalattal a művészeti szcénán belül és kívül is. Azt hiszem a legjobb pillanatban érkeztem, hogy a kreatív munkába is bekapcsolódjak.

 
Vida Szabolcs
 

 

rap: Az első tárlat címe A fény forradalma. Milyen művek láthatók benne?

VSZ: Ez a tárlat eredetileg március végéig lett volna látható, de olyan sikeres, hogy a hosszabbítás mellett döntöttünk. Áprilistól bővített anyaggal fogadjuk a látogatókat, összesen 37 műalkotás lesz látható a múzeumban, köztük Csörgő Attila, Benczúr Emese, Borsos Lőrinc, vagy épp Komoróczky Tamás munkái. Az augusztus 15-ig látogatható válogatásban Moholytól napjainkig tart az idő­skála, és olyan művészeti alkotásokat válogattunk össze, amelyek betekintést engednek a különféle alkotói módszerekbe, a témaválasztás és a felhasznált technológiák sokszínűségébe.

rap: Mi várható ebben az évadban?

VSZ: A következő, egy évig látható kiállításunk 2023 szeptemberében nyílik, kurátorai Bencsik Barnabás, Szalai Bori és Kovács Dalma lesznek. Ezen a tárlaton fontos nemzetközi alkotókat is szeretnénk bemutatni a hazai közönségnek. Az első tárlat központi téralkotó eleme, egy 2000 négyzetméteres, a csarnok közepébe felfújt, 360 fokos vetítési felületet adó bejárható légballon is megmarad, de természetesen új művészeket hívunk meg, hogy bemutassák a munkáikat ebben a speciális installációban.

 

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.