rés a présen

A fényművészetről

  • rés a présen
  • 2023. április 5.

Képzőművészet

Vida Szabolcs művészeti vezető, Light Art Múzeum

rés a présen: Fényművészeti múzeumról ritkán hallani… Hogyan indult a Light Art Múzeum, azaz a LAM?

Vida Szabolcs: Fényművészeti alkotások bemutatása nehéz feladat. Hagyományos múzeumi körülmények között különösen. A legtöbb munka megtekintéséhez sötétre van szükség, a kiállítóhelyek pedig jellemzően fényárban úsznak. A munkák jelentős része az adott helyre készül, hosszas installálás előzi meg a bemutatást, sőt a karbantartáshoz is speciális szaktudásra van szükség. Egy hagyományos múzeum általában nehezen tudja biztosítani a szükséges hátteret. Ezért már jó ideje jelen van a művészek és művészeti szakemberek részéről az igény, hogy legyenek speciális bemutatóhelyek. 2022-ben egy olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy jó néhány művész és a fényművészet elkötelezett támogatói egymásra találtak, és egy olyan múzeum megalapítása mellett döntöttek, amely képes a szükséges hátteret biztosítani. Nagyon kevés példa van rá, de a világon máshol is léteznek fényművészeti alkotások bemutatására szakosodott múzeumok. Ugyanakkor a LAM a régióban hiánypótló intézménynek számít. Kitűnik az adottságaival, méretével és a célkitűzéseivel is. Mi nem csupán bemutatjuk a nehezen elérhető műveket, de az alkotókat anyagilag is támogatjuk egy speciális konstrukción keresztül, ami elősegíti új művek születését és a fényművészet kanonizálását is.

rap: Kik hozták létre a LAM-ot?

VSZ: A LAM egy magánalapítású múzeum. Hiszünk benne, hogy a képzőművészet komoly érték, s piaci alapon is képes fenntartani egy ilyen intézményt. Fontos célkitűzésünk, hogy megszólítsuk azokat, akik eddig nem érdeklődtek a kortárs képzőművészet iránt. Igyekszünk behívni a fiatalabb korosztályt is, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Természetesen az épület is fontos eleme a múzeumi élménynek. Az ipari forradalom idején épült, közösségi térként szolgáló V. kerületi Hold utcai piac kihasználatlanul állt az elmúlt években. A múzeum megnyitásával újra láthatóvá váltak az építészeti értékei, sőt arra is figyelünk, hogy a terek használatával, a speciális világítással ezeket kihangsúlyozzuk, és a Czigler Győző tervei alapján készült épületet is a látogatás szerves élményévé tegyük.

rap: Te mit csináltál korábban?

VSZ: A METU fotográfia BA-képzésen indult a képzőművészeti pályafutásom, itt ismerkedhettem meg a konceptuális képzőművészet alapjaival. Később a MOME media design szakán a művészet és technika metszéspontjait térképeztem fel. Eközben az FKSE vezetőségében vállaltam szerepet, fontos volt számomra, hogy a fiatal képzőművészeti közösségért dolgozhassak, sőt az OFF Biennálé csapatának is tagja voltam. A LAM-hoz 2022 tavaszán csatlakoztam. Ekkor már szoros kapcsolatot ápoltam az újmédia-művészettel, de rendelkeztem projektmenedzseri tapasztalattal a művészeti szcénán belül és kívül is. Azt hiszem a legjobb pillanatban érkeztem, hogy a kreatív munkába is bekapcsolódjak.

 
Vida Szabolcs
 

 

rap: Az első tárlat címe A fény forradalma. Milyen művek láthatók benne?

VSZ: Ez a tárlat eredetileg március végéig lett volna látható, de olyan sikeres, hogy a hosszabbítás mellett döntöttünk. Áprilistól bővített anyaggal fogadjuk a látogatókat, összesen 37 műalkotás lesz látható a múzeumban, köztük Csörgő Attila, Benczúr Emese, Borsos Lőrinc, vagy épp Komoróczky Tamás munkái. Az augusztus 15-ig látogatható válogatásban Moholytól napjainkig tart az idő­skála, és olyan művészeti alkotásokat válogattunk össze, amelyek betekintést engednek a különféle alkotói módszerekbe, a témaválasztás és a felhasznált technológiák sokszínűségébe.

rap: Mi várható ebben az évadban?

VSZ: A következő, egy évig látható kiállításunk 2023 szeptemberében nyílik, kurátorai Bencsik Barnabás, Szalai Bori és Kovács Dalma lesznek. Ezen a tárlaton fontos nemzetközi alkotókat is szeretnénk bemutatni a hazai közönségnek. Az első tárlat központi téralkotó eleme, egy 2000 négyzetméteres, a csarnok közepébe felfújt, 360 fokos vetítési felületet adó bejárható légballon is megmarad, de természetesen új művészeket hívunk meg, hogy bemutassák a munkáikat ebben a speciális installációban.

 

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.