rés a présen

A fényművészetről

  • rés a présen
  • 2023. április 5.

Képzőművészet

Vida Szabolcs művészeti vezető, Light Art Múzeum

rés a présen: Fényművészeti múzeumról ritkán hallani… Hogyan indult a Light Art Múzeum, azaz a LAM?

Vida Szabolcs: Fényművészeti alkotások bemutatása nehéz feladat. Hagyományos múzeumi körülmények között különösen. A legtöbb munka megtekintéséhez sötétre van szükség, a kiállítóhelyek pedig jellemzően fényárban úsznak. A munkák jelentős része az adott helyre készül, hosszas installálás előzi meg a bemutatást, sőt a karbantartáshoz is speciális szaktudásra van szükség. Egy hagyományos múzeum általában nehezen tudja biztosítani a szükséges hátteret. Ezért már jó ideje jelen van a művészek és művészeti szakemberek részéről az igény, hogy legyenek speciális bemutatóhelyek. 2022-ben egy olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy jó néhány művész és a fényművészet elkötelezett támogatói egymásra találtak, és egy olyan múzeum megalapítása mellett döntöttek, amely képes a szükséges hátteret biztosítani. Nagyon kevés példa van rá, de a világon máshol is léteznek fényművészeti alkotások bemutatására szakosodott múzeumok. Ugyanakkor a LAM a régióban hiánypótló intézménynek számít. Kitűnik az adottságaival, méretével és a célkitűzéseivel is. Mi nem csupán bemutatjuk a nehezen elérhető műveket, de az alkotókat anyagilag is támogatjuk egy speciális konstrukción keresztül, ami elősegíti új művek születését és a fényművészet kanonizálását is.

rap: Kik hozták létre a LAM-ot?

VSZ: A LAM egy magánalapítású múzeum. Hiszünk benne, hogy a képzőművészet komoly érték, s piaci alapon is képes fenntartani egy ilyen intézményt. Fontos célkitűzésünk, hogy megszólítsuk azokat, akik eddig nem érdeklődtek a kortárs képzőművészet iránt. Igyekszünk behívni a fiatalabb korosztályt is, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy jó úton haladunk. Természetesen az épület is fontos eleme a múzeumi élménynek. Az ipari forradalom idején épült, közösségi térként szolgáló V. kerületi Hold utcai piac kihasználatlanul állt az elmúlt években. A múzeum megnyitásával újra láthatóvá váltak az építészeti értékei, sőt arra is figyelünk, hogy a terek használatával, a speciális világítással ezeket kihangsúlyozzuk, és a Czigler Győző tervei alapján készült épületet is a látogatás szerves élményévé tegyük.

rap: Te mit csináltál korábban?

VSZ: A METU fotográfia BA-képzésen indult a képzőművészeti pályafutásom, itt ismerkedhettem meg a konceptuális képzőművészet alapjaival. Később a MOME media design szakán a művészet és technika metszéspontjait térképeztem fel. Eközben az FKSE vezetőségében vállaltam szerepet, fontos volt számomra, hogy a fiatal képzőművészeti közösségért dolgozhassak, sőt az OFF Biennálé csapatának is tagja voltam. A LAM-hoz 2022 tavaszán csatlakoztam. Ekkor már szoros kapcsolatot ápoltam az újmédia-művészettel, de rendelkeztem projektmenedzseri tapasztalattal a művészeti szcénán belül és kívül is. Azt hiszem a legjobb pillanatban érkeztem, hogy a kreatív munkába is bekapcsolódjak.

 
Vida Szabolcs
 

 

rap: Az első tárlat címe A fény forradalma. Milyen művek láthatók benne?

VSZ: Ez a tárlat eredetileg március végéig lett volna látható, de olyan sikeres, hogy a hosszabbítás mellett döntöttünk. Áprilistól bővített anyaggal fogadjuk a látogatókat, összesen 37 műalkotás lesz látható a múzeumban, köztük Csörgő Attila, Benczúr Emese, Borsos Lőrinc, vagy épp Komoróczky Tamás munkái. Az augusztus 15-ig látogatható válogatásban Moholytól napjainkig tart az idő­skála, és olyan művészeti alkotásokat válogattunk össze, amelyek betekintést engednek a különféle alkotói módszerekbe, a témaválasztás és a felhasznált technológiák sokszínűségébe.

rap: Mi várható ebben az évadban?

VSZ: A következő, egy évig látható kiállításunk 2023 szeptemberében nyílik, kurátorai Bencsik Barnabás, Szalai Bori és Kovács Dalma lesznek. Ezen a tárlaton fontos nemzetközi alkotókat is szeretnénk bemutatni a hazai közönségnek. Az első tárlat központi téralkotó eleme, egy 2000 négyzetméteres, a csarnok közepébe felfújt, 360 fokos vetítési felületet adó bejárható légballon is megmarad, de természetesen új művészeket hívunk meg, hogy bemutassák a munkáikat ebben a speciális installációban.

 

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.