A Virág Judit Galéria ma esti, tavaszi aukciójának egyik kiemelt darabja, az online katalógus nyitóképe Ferenczy Károly Virágok parasztkorsóban című 1911-es képe. Az árverés 163. tételének kikiáltási ára 24 millió forint, becsértékét 40 és 60 millió forint közé teszi a galéria katalógusa. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Fővárosi Képtár egyik munkatársának, Lorányi Judit művészettörténésznek azonban feltűnt, hogy a kép szerepel a Fővárosi Képtár háborús veszteségeinek 1952-ben, nyomtatásban is megjelent listájában, melyet a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adott ki. Illetve megvan a kép eredeti leltári kartonja, melyre gondos kezek az „elvesztés körülményei” című rovatba azt írták, hogy a „háború alatt”.
Lorányi értesítette a Magyar Nemzeti Galériát – a Fővárosi Képtár másik jogutódját – és a BTM vezetését, akik a Forster Központ műtárgyvédelmi hatóságához fordultak. Az iroda vezetője, Buzinkay Péter levélben jelezte az aukciós háznak, hogy eljárást indítottak a festmény tulajdonjogának és származástörténetének tisztázása érdekében. Egyúttal elindították az életműben jelentős helyet elfoglaló alkotás védési eljárását is. A hivatal szerint „megállapítható, hogy a festmény a Fővárosi Képtár gyűjteményéből, és vele Budapest főváros tulajdonából nem jogszerűen került ki.”
| ||
A hivatal arra kérte az aukciós házat, hogy minderről értesítse a mű beadóját és a lehetséges vevőit. Virág Judit kérdésünkre elmondta, visszavonja a képet az aukcióról. (Bár délelőtt még szerepelt az aukció tételei között.) Sérelmezte, hogy a hivatal péntek délután 4 órakor juttatta el hozzá a levelet, akkor, amikor már nem lehet tisztázni a felmerült kérdéseket, csak visszavonni a képet. A galéria úgy érvelt, hogy a képet 1992-ben Ausztráliában nyilvános árverésen vásárolta meg jelenlegi, ausztrál állampolgárságú tulajdonosa, így tulajdonjog szerzéséhez nem fér kétség. Kelemen András ügyvéd szerint „van igazság Virág Judit érvelésében”, ám a Vida és az Andrássy család restitúciós ügyeiben egykor eljáró ügyvéd szerint bonyolult jogi kérdésről van szó, a tulajdonszerzés idején és a most hatályos magyar és ausztrál jog vizsgálatára is szükség van. Patay Géza ügyvéd, aki a Sigray-örökösöket képviselte sikerrel az állammal szemben, azt mondta, Virág Judit nyilván azért vonja vissza a képet, mert jelenlegi tudása szerint nem mindenben megnyugtató a kép státusza. A galéria szerint, bár most nem bocsátják aukcióra a művet, de ha tisztázódik a tulajdonjog kérdése, akkor kalapács alá kerülhet.
Virág Juditék egyébként a mű történetében, szakszóval provenienciájában megemlítették, hogy korábban a Fővárosi Képtár tulajdonában volt, még a leltári számot is közlik. Ezért is furcsállják, hogy a hatóság nem lépett korábban. Felvetődik a kérdés, hogy legalább a magyar árverésekre kerülő műtárgyakat miért nem ellenőrzi senki hivatalból, hogy az ilyen esetek ne csak véletlenszerűen, egy-egy lelkes muzeológusnak köszönhetően derüljenek ki. Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője kérdésünkre azt mondta, az ő feladatuk volna ez, de nem tudják ellátni. A lopott műkincseket figyelik, de például a háborús veszteségként nyilvántartott műtárgyak esetleges felbukkanását már nem minden esetben, elsősorban azért, mert nem náluk vannak az ehhez szükséges dokumentumok. (Hogy hol vannak, azt nem árulta el, noha a háborús veszteségeket tartalmazó listák az ötvenes években nyomtatásban is megjelentek.)
Később, amikor e-mailban is feltettük a kérdést, Buzinkay azt közölte, hogy a hivatalos adatbázist ők, azaz a Forster Központ Műtárgy-felügyeleti Iroda vezeti. De „sajnálatos módon ez a nyilvántartás messze nem teljes, az elődszervezeteink által e tárgyban összegyűjtött anyagoknak csupán a töredéke került hozzánk az elmúlt évtizedekben bekövetkezett intézményi átszervezések során”. De hogy pontosan hova kerültek, továbbra is rejtély. Annyit azért elárult Buzinkay, hogy a háborús veszteségek összesítését végző kormányszervek anyagai az Országos Levéltárba kerültek, de a múzeumoknál is megvannak saját veszteségeik nyilvántartásai. Csakhogy nekik nem feladatuk ezeket keresni.
Egyébként a Nemzeti Galéria 2011-es Ferenczy-életmű kiállításának katalógusából is kiderül, hogy a múzeum szakemberei tisztában voltak a kép problematikus tulajdonjogával. Itt ugyanis az szerepel, hogy: „magántulajdon, korábban Fővárosi Képtár, háborús veszteség”. Bár több alkotás hazatért a tárlathoz kapcsolódó, eltűnt műveket kereső „wanted” akció keretében, azt a képet nem keresték. A Vasárnapi Hírek akkori beszámolója szerint a Virágok parasztkorsóban a „jobb nem bolygatni” kategória, ugyanis „a Nemzeti Képtár tulajdonából tűnt el negyvenvalahányban, ekképpen eddig háborús veszteségként tartották számon”.
Lorányi Judit abban reménykedik, hogy visszakerül hozzájuk a mű. 2012-ben Fáy Sándor festőművész Óbudai kintornás című olajfestményét ugyanis visszakapta a múzeum. A kép az Abigél Galéria 2012-es árverésén tűnt fel, hátoldalán a „Budapest Székesfőváros Múzeuma” pecséttel. A művet egy Budapesten élő külföldi üzletember vásárolta meg és adta be jóhiszeműen az aukcióra, de amikor kiderült a kép eredete, visszaajándékozta az eredeti tulajdonosnak, a Fővárosi Képtárnak. Ő nem vitatta a kép tulajdonjogát.
