Interjú

„A lázadásom jegyei”

Gáldi Vinkó Andi fotóművész

Képzőművészet

Az elmúlt években az anyává válást dokumentálta: tejfoltos pólóban nézett a kamerába, megmutatva, hogy milyen lehet az, amikor a csecsemő farkasszemet néz a mellbimbóval, s milyen a szülés utáni egyszer használatos bugyi. Az anyaság társadalmi megítéléséről és az új könyvéről beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: A Capa Központ Szabadság, egyenlőség, testvériség, érzékiség című csoportos kiállításán a Sorry I Gave Birth I Dis­appeared But Now I’m Back (Bocsánat, szültem, eltűntem, de már itt vagyok) című könyved néhány képe szerepel. Már a Deák Erika Galériában is láttuk az anyag egy részét.

Gáldi Vinkó Andi: Az a budapesti könyvbemutató apropóján szervezett pop-up esemény volt néhány képpel, ahogyan az album hasonló bemutatóin csináltuk Amszterdamban, Londonban, Bristolban, Párizsban és Berlinben is. Az amszterdami alkalom során, az UNSEEN-en Deák Erikával már elkezdtük értelmezni, kontextusba helyezni a képeket, s ez a munka folytatódott. Mucsi Emesével, a kiállítás kurátorával már azzal játszottunk, hogyan működik installációként az anyag. Készült egy új neon is, amely mögött otthagytuk a kézzel írott jegyzetet, jelezve, hogyan válik valamiből műalkotás.

MN: Először Oltai Kata FERi nevű feminista projektgalériájában mutattad be az anyagot. Valamiféle kísérletként?

GVA: Még 2018–2019-ben, amikor nem is tudtam, mi lesz a projektből, mondtam Katának, hogy szeretném kitenni, térben látni a képeket, hogy lássam, hol tartok. Akkor csináltunk egy kis kiállítást, hogy be lehessen tekinteni a munkafolyamatba. Katával fogalmaztuk meg, milyen játékossága van a 10×15-ös képeknek, amelyeket celluxszal ragasztottunk ki a jegyzetekkel együtt. Most a Capa kiállítóterében kaptam egy sarkot, és azt csinálhattam, amit akartam, ötvöztem a kanonizált, szépen bekeretezett képeket a kiragasztottakkal, játszottam a méretekkel, az elhelyezéssel, s tettem ki jegyzeteket is.

MN: Lesz önálló kiállítás is belőle?

GVA: Jelenleg két külföldi lehetőségről tárgyalok, nagyon jó közegben. Hazairól egyelőre nincs szó. De szerintem elbírna egy önálló kiállítást ez a munka. Az az igazság, hogy az elmúlt években, már a gyerekeim születése előtt is a külföldi munkákra, jelenlétre koncentráltam. Közelebb kerültem ugyan újra Budapesthez, az itthoni emberekhez azáltal, hogy itthon voltam, de továbbra is nemzetközi viszonylatban gondolkodom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.