A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra
Hazai pályán (Fabényi Júlia)

A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra

  • narancs.hu
  • 2019. április 1.

Képzőművészet

Behívatta művész galeristáját egy elbeszélgetésre.

Véget ért a Ludwig Múzeum 30. születésnapját ünneplő kiállítás, és ennek egy nem várt csattanója is lett, írja a 444.

A lap úgy tudja, hogy a Ludwig igazgatója, Fabényi Júlia behívatta magához magához Bencze Pétert, aki Brückner János képzőművész galériása. Brückner az Itt és most nevű installációjával szerepelt a tárlaton. A beszélgetésre Bencze mellett Brückner is elment, és itt derült ki, mi is a probléma az installációval.

Az eltelt harminc évre reflektáló mű egy a falra tett, nagy méretű színező, két visszafele járó órával és egy létrával. A látogatók az instrukcióknak megfelelően kiszínezhették a falat, melyen így idővel kirajzolódott valami. Ez a valami pedig nem volt más, mint Orbán Viktor miniszterelnök 30 évvel ezelőtti arcképe. De ez ugye csak a kiállítás végére derült ki.

false

De további utalásokat is rejtett az installáció: az órák voltak Orbán szemei, számlapjukon pedig a „This too shall pass", vagyis „Ez is el fog múlni" felirat szerepelt. Az installáció pont olyan magas volt, mint a határkerítés, és létra nélkül csak a kép alsó felét lehet elérni. A létrára viszont egyszerre csak 1-2 ember tud felállni: ez a magyarok anyagi helyzetére utal, hiszen csak kevesen tudnak nagy vagyont szerezni.

A múzeumban tisztában voltak minden részlettel, kivéve hogy a színezés eredménye Orbánt adja majd ki.

A lapnak beszámoló művész szerint az igazgatóval zajló megbeszélés igen feszült hangulatban telt. Brückner nem érti, „miért kell félni attól, hogy az emberek egy nagy színezőn kiszínezik Orbán Viktort“. Szerinte „nagyon félrement valami, ha ez félelmet tud kelteni és ilyen érzelmeket vált ki".

Brückner megkérdezte Fabényit, hogy a munkájával mi a probléma, mire az igazgató azt mondta, tekintve, hogy Orbán arcképe milyen reakciókat vált ki az utca emberéből, az szerinte nem való múzeumba. Fabényi azt is kritizálta, hogy a műnek szerinte „nincs üzenete“.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.