A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra
Hazai pályán (Fabényi Júlia)

A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra

  • narancs.hu
  • 2019. április 1.

Képzőművészet

Behívatta művész galeristáját egy elbeszélgetésre.

Véget ért a Ludwig Múzeum 30. születésnapját ünneplő kiállítás, és ennek egy nem várt csattanója is lett, írja a 444.

A lap úgy tudja, hogy a Ludwig igazgatója, Fabényi Júlia behívatta magához magához Bencze Pétert, aki Brückner János képzőművész galériása. Brückner az Itt és most nevű installációjával szerepelt a tárlaton. A beszélgetésre Bencze mellett Brückner is elment, és itt derült ki, mi is a probléma az installációval.

Az eltelt harminc évre reflektáló mű egy a falra tett, nagy méretű színező, két visszafele járó órával és egy létrával. A látogatók az instrukcióknak megfelelően kiszínezhették a falat, melyen így idővel kirajzolódott valami. Ez a valami pedig nem volt más, mint Orbán Viktor miniszterelnök 30 évvel ezelőtti arcképe. De ez ugye csak a kiállítás végére derült ki.

false

De további utalásokat is rejtett az installáció: az órák voltak Orbán szemei, számlapjukon pedig a „This too shall pass", vagyis „Ez is el fog múlni" felirat szerepelt. Az installáció pont olyan magas volt, mint a határkerítés, és létra nélkül csak a kép alsó felét lehet elérni. A létrára viszont egyszerre csak 1-2 ember tud felállni: ez a magyarok anyagi helyzetére utal, hiszen csak kevesen tudnak nagy vagyont szerezni.

A múzeumban tisztában voltak minden részlettel, kivéve hogy a színezés eredménye Orbánt adja majd ki.

A lapnak beszámoló művész szerint az igazgatóval zajló megbeszélés igen feszült hangulatban telt. Brückner nem érti, „miért kell félni attól, hogy az emberek egy nagy színezőn kiszínezik Orbán Viktort“. Szerinte „nagyon félrement valami, ha ez félelmet tud kelteni és ilyen érzelmeket vált ki".

Brückner megkérdezte Fabényit, hogy a munkájával mi a probléma, mire az igazgató azt mondta, tekintve, hogy Orbán arcképe milyen reakciókat vált ki az utca emberéből, az szerinte nem való múzeumba. Fabényi azt is kritizálta, hogy a műnek szerinte „nincs üzenete“.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.