A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra
Hazai pályán (Fabényi Júlia)

A Ludwig Múzeum igazgatója megijedt, mert Orbán Viktor került ki a falra

  • narancs.hu
  • 2019. április 1.

Képzőművészet

Behívatta művész galeristáját egy elbeszélgetésre.

Véget ért a Ludwig Múzeum 30. születésnapját ünneplő kiállítás, és ennek egy nem várt csattanója is lett, írja a 444.

A lap úgy tudja, hogy a Ludwig igazgatója, Fabényi Júlia behívatta magához magához Bencze Pétert, aki Brückner János képzőművész galériása. Brückner az Itt és most nevű installációjával szerepelt a tárlaton. A beszélgetésre Bencze mellett Brückner is elment, és itt derült ki, mi is a probléma az installációval.

Az eltelt harminc évre reflektáló mű egy a falra tett, nagy méretű színező, két visszafele járó órával és egy létrával. A látogatók az instrukcióknak megfelelően kiszínezhették a falat, melyen így idővel kirajzolódott valami. Ez a valami pedig nem volt más, mint Orbán Viktor miniszterelnök 30 évvel ezelőtti arcképe. De ez ugye csak a kiállítás végére derült ki.

false

De további utalásokat is rejtett az installáció: az órák voltak Orbán szemei, számlapjukon pedig a „This too shall pass", vagyis „Ez is el fog múlni" felirat szerepelt. Az installáció pont olyan magas volt, mint a határkerítés, és létra nélkül csak a kép alsó felét lehet elérni. A létrára viszont egyszerre csak 1-2 ember tud felállni: ez a magyarok anyagi helyzetére utal, hiszen csak kevesen tudnak nagy vagyont szerezni.

A múzeumban tisztában voltak minden részlettel, kivéve hogy a színezés eredménye Orbánt adja majd ki.

A lapnak beszámoló művész szerint az igazgatóval zajló megbeszélés igen feszült hangulatban telt. Brückner nem érti, „miért kell félni attól, hogy az emberek egy nagy színezőn kiszínezik Orbán Viktort“. Szerinte „nagyon félrement valami, ha ez félelmet tud kelteni és ilyen érzelmeket vált ki".

Brückner megkérdezte Fabényit, hogy a munkájával mi a probléma, mire az igazgató azt mondta, tekintve, hogy Orbán arcképe milyen reakciókat vált ki az utca emberéből, az szerinte nem való múzeumba. Fabényi azt is kritizálta, hogy a műnek szerinte „nincs üzenete“.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.