Képzőművészet

„Amikor a kép győz”

Radák Eszter festőművésszel legújabb kiállítása kapcsán beszélgettünk a szabadság és a felelősség kapcsolatáról, a titkok és a traumák művészetre gyakorolt hatásáról, illetve arról, hogy miért kell a mai napig minden egyes alkalommal megküzdenie az alkotással.

„Helyrehozom, amit elrontottam”

Csató József festőművész új kiállítása adott alkalmat rá, hogy a folyamatos munkáról és az azt övező érdeklődés fenntarthatóságáról, a figurális absztrakcióról és a korábbi festői kifejezésmódjairól, valamint a művész rutinjáról beszélgessünk.

Nők, akiket kiírtak

Sok nőt egyszerűen kihagytak a művészettörténetből. Mintha sosem léteztek volna, nem kerültek be a művészeti lexikonokba sem. A Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum kiállításán elfeledett 20. századi művészek munkáit mutatják be.

Lelkiismereti okokból

„Van itt egy kimondhatatlanul súlyos ellentmondás: a holocaustról, erről a felfoghatatlan és áttekinthetetlen valóságról egyedül az esztétikai képzelet segítségével alkothatunk valóságos elképzelést. Viszont a holocaust elgondolása önmagában véve olyan roppant vállalkozás, olyan vállakat roskasztó szellemi feladat, hogy többnyire meghaladja a vele küszködők teherbíró képességét” – mondta Kertész Imre 1991-ben, a Hosszú, sötét árnyék című előadásán.

Áldás és istenverés

Hogyan kapcsolódnak a műveihez a gördeszkák, és miért tartja nagy vállalásnak, ha valaki ma figuratív képeket fest? Barakonyi Zsombor leg­újabb kiállítása kapcsán értékválságról, urbánus pillanatokról és egyedi technikájáról is beszélgettünk a művésszel.