Kiállítás

Az illúzió feltárása

Szabó Dezső: Jelenség

Kritika

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Természeti katasztrófákat, mélytengeri felvételeket, légi és közúti baleseteket, merényleteket, a teljesítőképesség határát tesztelő, heroikus tetteket „bemutató” – tévéfelvételekből kimetszett – állóképeit sorozatokba rendezte. Ezek, bár látszólag valóságosnak hatnak, szinte minden esetben felfedik konstruált mivoltukat. Míg ma a mesterséges intelligencia „képekből” (bináris jelekből) generál új képeket, Szabót (mint egy korát megelőző, a szó jó értelmében vett fabrikáló MI-t) a mások „fényképezte” látvány újrateremtése izgatta, s házilag barkácsolt hozzá kicsiny színpadokat, terepasztalokat, maketteket (modelleket). Míg a korai művei közt nem minden esetben teljesen egyértelmű a „csalás”, 2008 körül a művész több esetben is láthatóvá tette a modellvilágot.

A húsz művet bemutató kiállítás munkáinak többsége eddig nem volt kiállítva; ezek a 2008 és 2012 között készült alkotások most kiegészülnek pár 2024-es művel. (A válogatásból érthető módon kimaradtak Szabó 2016 és 2021 között készült, eddig szintén nem nagyon látható „monokróm” fényképei.) A művek közös jellemzője, hogy nem egy már létező képet „imitálnak” újra, hanem a jelenség (villámlás, vulkánkitörés) látványát teremtik meg mesterséges körülmények között. S bár van a bemutatott munkáknak egy sorszámozott rendje, maga a kiállítás installálása ezt némileg felülírja. Azzal ugyanis, hogy az első egység (videóloopok) után rögtön az utolsó művel (Werk) szembesülhetünk, világossá válik, hogy a kiállítás fókuszában a képalkotás folyamatának, a kísérletezés lépéseinek a feltárása, illetve bemutatása áll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.