Kiállítás

Az illúzió feltárása

Szabó Dezső: Jelenség

Kritika

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Természeti katasztrófákat, mélytengeri felvételeket, légi és közúti baleseteket, merényleteket, a teljesítőképesség határát tesztelő, heroikus tetteket „bemutató” – tévéfelvételekből kimetszett – állóképeit sorozatokba rendezte. Ezek, bár látszólag valóságosnak hatnak, szinte minden esetben felfedik konstruált mivoltukat. Míg ma a mesterséges intelligencia „képekből” (bináris jelekből) generál új képeket, Szabót (mint egy korát megelőző, a szó jó értelmében vett fabrikáló MI-t) a mások „fényképezte” látvány újrateremtése izgatta, s házilag barkácsolt hozzá kicsiny színpadokat, terepasztalokat, maketteket (modelleket). Míg a korai művei közt nem minden esetben teljesen egyértelmű a „csalás”, 2008 körül a művész több esetben is láthatóvá tette a modellvilágot.

A húsz művet bemutató kiállítás munkáinak többsége eddig nem volt kiállítva; ezek a 2008 és 2012 között készült alkotások most kiegészülnek pár 2024-es művel. (A válogatásból érthető módon kimaradtak Szabó 2016 és 2021 között készült, eddig szintén nem nagyon látható „monokróm” fényképei.) A művek közös jellemzője, hogy nem egy már létező képet „imitálnak” újra, hanem a jelenség (villámlás, vulkánkitörés) látványát teremtik meg mesterséges körülmények között. S bár van a bemutatott munkáknak egy sorszámozott rendje, maga a kiállítás installálása ezt némileg felülírja. Azzal ugyanis, hogy az első egység (videóloopok) után rögtön az utolsó művel (Werk) szembesülhetünk, világossá válik, hogy a kiállítás fókuszában a képalkotás folyamatának, a kísérletezés lépéseinek a feltárása, illetve bemutatása áll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.