Új kortárs művészeti központot alapít a Magyar Bankholding
A Hungarian Art & Business, azaz a HAB saját kiállítótérrel, rendszeres időszaki kiállításokkal jön létre az Andrássy úton.
A Hungarian Art & Business, azaz a HAB saját kiállítótérrel, rendszeres időszaki kiállításokkal jön létre az Andrássy úton.
A kortárs cseh fotográfia veteránját, Jan Saudeket erotikától csöpögő világa, végleteket ütköztető frivol humora tette messze földön is híressé. E kiállítás is bizonyítja, hogy az idén 88 éves alkotó sosem változtatott a jól bevált receptjén: meztelen vagy alulöltözött nők teátrális pózokban, ártatlan gyermekarcok, érzelmes tekintetek néznek ránk a felvételeiről.
A kiállítás március 24-től és április 2-ig látogatható.
Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.
A Techno Zen című kiállítás lesz látható 2024-ben a magyar pavilonban.
A Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermében, kezdeném, de teljesen felesleges már így indítanom, hiszen a Budapest Galériának már régóta nincs olyan kiállítótere, ami miatt külön hivatkozni kellene az óbudai egységre. Egyre szűkülnek a kortárs művészet számára dedikált terek: 2019-ben az Új Budapest Galéria is bezárt a Bálnában…
A tárlat címe egyszerre utal a leginkább az absztrakt művekre jellemző címnélküliségre (untitled), és a „címíró” golfmárka nevére, amelyet Philip E. Young fejlesztett ki a harmincas években, miután elrontott egy biztosnak látszó ütést. A hiba okait keresve Young egy orvos barátjával megröntgeneztette a labdát, és így kiderült, hogy jól érezte: a belső mag nem pont a középpontban volt. Válaszul megalkotta a tökéletes holtpontú labdát, amelyet Titleist néven 1935-ben piacra is dobott.
A sváb családban, tisztes szegénységben felnövő Hantai Simont (Bia, 1922 – Párizs, 2008) semmi sem predesztinálta arra, hogy világhírű (francia) festővé váljon; gyerekkorában egy betegség miatt négy hónapra megvakult, képzőművészettel csak vallásos giccsek formájában találkozott, ráadásul reálgimnáziumba járt. Mégis: ő képviselte Franciaországot az 1982-es Velencei Biennálén, egyik műve pedig 2016-ban mintegy 4,5 millió euróért kelt el, egyik legfontosabb festménye pedig Macron elnöki dolgozószobáját díszíti.