Balkáni sógorság (Besh o droM: Macsó hímzés)

  • 2000. november 30.

Képzőművészet

"Először a Tükörország nevű zenekarban játszottunk együtt - mesélte az alapító Barcza Gergő (fúvós hangszerek) és Pettik Ádám (ütősök) -, és már akkor kiderült, hogy a balkáni és keleti ügyek a szívünk csücskei. De voltak a rockban, bluesban, funkyban is közös kedvenceink, biztosak csak abban voltunk, hogy a dzsessz nem a mi esetünk." Aztán Gergőt Izraelbe csalták a tanulmányai, Tel-Avivban és Jeruzsálemben merült a török, arab és perzsa zenékbe, igényes zenekarokkal igényes helyeken játszott, de azt élvezte a legjobban, ha kocsmákban vagy esküvőkön léptek fel. "Amikor, úgymond, haknizni mentünk. Ott ismerkedtem meg a haknizás pozitív oldalával; hogy milyen jó, ha arról szól, hogy a hallgatója érezze jól magát. Azt gondoltam, ez biztos a közel-keleti virtus miatt van, aztán hazajöttem, megcsináltuk ezt a zenekart, és kiderült, hogy az emberek itt is vevők a felfokozott bulira."
"Először a Tükörország nevű zenekarban játszottunk együtt - mesélte az alapító Barcza Gergő (fúvós hangszerek) és Pettik Ádám (ütősök) -, és már akkor kiderült, hogy a balkáni és keleti ügyek a szívünk csücskei. De voltak a rockban, bluesban, funkyban is közös kedvenceink, biztosak csak abban voltunk, hogy a dzsessz nem a mi esetünk." Aztán Gergőt Izraelbe csalták a tanulmányai, Tel-Avivban és Jeruzsálemben merült a török, arab és perzsa zenékbe, igényes zenekarokkal igényes helyeken játszott, de azt élvezte a legjobban, ha kocsmákban vagy esküvőkön léptek fel. "Amikor, úgymond, haknizni mentünk. Ott ismerkedtem meg a haknizás pozitív oldalával; hogy milyen jó, ha arról szól, hogy a hallgatója érezze jól magát. Azt gondoltam, ez biztos a közel-keleti virtus miatt van, aztán hazajöttem, megcsináltuk ezt a zenekart, és kiderült, hogy az emberek itt is vevők a felfokozott bulira."

Az előzmények számbavételekor még a Sógor-koma trió említhető, mely szokatlan felállásával (két fúvós plusz ütős), valamint Barcza és Pettik rokonsági fokával tűnt ki. A Besh o droM ennek nyomán, 1999 nyarán állt össze, előbb Szalóki Ági (ének) szállt be, aztán gyors egymásutánban a cimbalom, gitár, basszusgitár, egy hónap alatt. "Összedobtuk a műsort, csináltunk egy próbabulit a Ráckertben, majd jött a Sziget, ott ünnepeltük most augusztusban az egyéves fennállásunkat."

Januárban, amikor a Besh o droMot először láttam a Fonóban, volt még vele egy csomó bajom. Az igazán imponáló lendület és erő nem kendőzte a fogyatékosságait: a gitárok szerepét zavarosnak, a dobét túlexponáltnak hallottam. És féltem, hogy így készül, ebből készül a már nagyon várt lemez.

De hál´ isten, nem.

"Kiválasztottunk tizenhat számot - így Pettik -, újra átdolgoztunk tizenkettőt-tizenhármat, és abból tíz került rá. Azt semmiképpen nem szerettük volna, hogy az erő ne jöjjön át. Az volt a koncepció, hogy a nagy része maradjon zúzós-táncos, amit finomabb dolgokkal árnyalhatunk. Így kerülhettek olyan számok is a lemezre, amelyeket koncerten nem játszunk, mert halk hangszerek vannak bennük, és túl bonyolultak ahhoz, hogy aki nem ismeri, tudjon rájuk táncolni."

Na most az olyan "finomságok" nélkül, mint például a (magyar-török) Katalin, én kevésbé szívesen gondolnék a Macsó hímzésre, miként a táncosabbjai közül is azokat tartom vonzónak, amelyek - lásd Pusztító, Román swing, Lazító - túlmutatnak a puszta zúzáson: szellemesek a ritmus- + hangulati váltások, és üdítően "tisztátalanok" a forrásaik. El tudnám ugyanakkor képzelni a Space Maudi nélkül is az anyagot - ez azonban szomorúbb történet egy szimpla kritikai észrevételnél. Arról van szó, hogy "ez a szám egy tiszteletkör: a dobprogramjait készítő K-Roy két nappal azelőtt halt meg, hogy stúdióba vonult a zenekar. Úgy volt, hogy felveszünk még két ilyet. Így talán kilóg, lehet, hogy a végére kellett volna tennünk."

A "space" egyébként egy külön Besh o droM-sztori. "Ádám szeretett volna egy másik zenekart is, amelybe sokkal jobban belefér a szkreccs, az elektronika. Rengeteget dolgoztunk egy ilyen műsoron; miközben az akusztikus verziókat egyáltalán nem próbáltuk, ehhez éjszakákon át nyomkodtuk a gépeket. Nagyon nehéz megtalálni az arányokat, a hangszíneket, és sokkal nagyobbat lehet hibázni. Ezzel a programmal voltunk a Glastonbury Fesztiválon, ott működött. Magyarországon is volt két ilyen koncertünk, de K-Roy halála után nem foglalkoztunk vele. Azt próbáltuk kiteljesíteni, ami az eredeti műsor célja is volt: minél többen táncoljanak, és úgy, ahogy jólesik. Ne jusson senki eszébe, hogy csak megszabott lépéseket szabad tenni. Megpróbáltunk a partik hangzása felé fordulni, átmentve a népzenét. Rengetegen vannak, akik már nem hajlandók zenét hallgatni, ha nincs benne elektronika. Felnőtt egy generáció, amelynek a ritmust a gépek hangja jelenti."

Aztán az is zavar, hogy nem derül ki a borítóból, honnan származnak, és kinek a szerzeményei e darabok - ha nem ismerik, az éppoly gázos, mint ha nem bánnak tisztelettel a forrásaikkal. Ám Barcza szerint "csak nálunk és tőlünk nyugatabbra fontos, hogy elkülönüljön, mi tradicionális és mi nem. A bolgárok például nem írják ki a szerzőt, és kifejezetten örül, akinek a szerzeményét tradicionálisnak tartják. Nem a jogvédő hivatalok fogyatékossága ez, egyszerűen ettől élő a népzene. A mi lemezünkön gyakorlatilag az összes zene tradicionális, pontosan tudjuk, hogy honnan jönnek, és ismerjük a különféle feldolgozásaikat. A sajátjainkat nem védettük le, mert hallottuk, hogy mi a gyakorlat keletebbre, másfelől meg próbáltuk elkerülni azt a csapást, ami az autentikus, táncházas zenélés felé vezet."

Hát így, ennyit az utóbbi másfél évről... Ami pedig a továbbiakat illeti, Pettik Ádám a jungle felé kacsingat, Barcza Gergő pedig szeretne minél több magyar zenét játszani. "Az fáj, hogy a magyar zenéből annyira kiestek a fúvós hangszerek. Háromszáz kilométerrel odébb minden irányban fúvószenekarok vannak. Nálunk nincsenek ilyen bandák, viszont van egy csomó jó zene, amit fel lehetne így dolgozni."

Marton László Távolodó

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.