Balkáni sógorság (Besh o droM: Macsó hímzés)

  • 2000. november 30.

Képzőművészet

"Először a Tükörország nevű zenekarban játszottunk együtt - mesélte az alapító Barcza Gergő (fúvós hangszerek) és Pettik Ádám (ütősök) -, és már akkor kiderült, hogy a balkáni és keleti ügyek a szívünk csücskei. De voltak a rockban, bluesban, funkyban is közös kedvenceink, biztosak csak abban voltunk, hogy a dzsessz nem a mi esetünk." Aztán Gergőt Izraelbe csalták a tanulmányai, Tel-Avivban és Jeruzsálemben merült a török, arab és perzsa zenékbe, igényes zenekarokkal igényes helyeken játszott, de azt élvezte a legjobban, ha kocsmákban vagy esküvőkön léptek fel. "Amikor, úgymond, haknizni mentünk. Ott ismerkedtem meg a haknizás pozitív oldalával; hogy milyen jó, ha arról szól, hogy a hallgatója érezze jól magát. Azt gondoltam, ez biztos a közel-keleti virtus miatt van, aztán hazajöttem, megcsináltuk ezt a zenekart, és kiderült, hogy az emberek itt is vevők a felfokozott bulira."
"Először a Tükörország nevű zenekarban játszottunk együtt - mesélte az alapító Barcza Gergő (fúvós hangszerek) és Pettik Ádám (ütősök) -, és már akkor kiderült, hogy a balkáni és keleti ügyek a szívünk csücskei. De voltak a rockban, bluesban, funkyban is közös kedvenceink, biztosak csak abban voltunk, hogy a dzsessz nem a mi esetünk." Aztán Gergőt Izraelbe csalták a tanulmányai, Tel-Avivban és Jeruzsálemben merült a török, arab és perzsa zenékbe, igényes zenekarokkal igényes helyeken játszott, de azt élvezte a legjobban, ha kocsmákban vagy esküvőkön léptek fel. "Amikor, úgymond, haknizni mentünk. Ott ismerkedtem meg a haknizás pozitív oldalával; hogy milyen jó, ha arról szól, hogy a hallgatója érezze jól magát. Azt gondoltam, ez biztos a közel-keleti virtus miatt van, aztán hazajöttem, megcsináltuk ezt a zenekart, és kiderült, hogy az emberek itt is vevők a felfokozott bulira."

Az előzmények számbavételekor még a Sógor-koma trió említhető, mely szokatlan felállásával (két fúvós plusz ütős), valamint Barcza és Pettik rokonsági fokával tűnt ki. A Besh o droM ennek nyomán, 1999 nyarán állt össze, előbb Szalóki Ági (ének) szállt be, aztán gyors egymásutánban a cimbalom, gitár, basszusgitár, egy hónap alatt. "Összedobtuk a műsort, csináltunk egy próbabulit a Ráckertben, majd jött a Sziget, ott ünnepeltük most augusztusban az egyéves fennállásunkat."

Januárban, amikor a Besh o droMot először láttam a Fonóban, volt még vele egy csomó bajom. Az igazán imponáló lendület és erő nem kendőzte a fogyatékosságait: a gitárok szerepét zavarosnak, a dobét túlexponáltnak hallottam. És féltem, hogy így készül, ebből készül a már nagyon várt lemez.

De hál´ isten, nem.

"Kiválasztottunk tizenhat számot - így Pettik -, újra átdolgoztunk tizenkettőt-tizenhármat, és abból tíz került rá. Azt semmiképpen nem szerettük volna, hogy az erő ne jöjjön át. Az volt a koncepció, hogy a nagy része maradjon zúzós-táncos, amit finomabb dolgokkal árnyalhatunk. Így kerülhettek olyan számok is a lemezre, amelyeket koncerten nem játszunk, mert halk hangszerek vannak bennük, és túl bonyolultak ahhoz, hogy aki nem ismeri, tudjon rájuk táncolni."

Na most az olyan "finomságok" nélkül, mint például a (magyar-török) Katalin, én kevésbé szívesen gondolnék a Macsó hímzésre, miként a táncosabbjai közül is azokat tartom vonzónak, amelyek - lásd Pusztító, Román swing, Lazító - túlmutatnak a puszta zúzáson: szellemesek a ritmus- + hangulati váltások, és üdítően "tisztátalanok" a forrásaik. El tudnám ugyanakkor képzelni a Space Maudi nélkül is az anyagot - ez azonban szomorúbb történet egy szimpla kritikai észrevételnél. Arról van szó, hogy "ez a szám egy tiszteletkör: a dobprogramjait készítő K-Roy két nappal azelőtt halt meg, hogy stúdióba vonult a zenekar. Úgy volt, hogy felveszünk még két ilyet. Így talán kilóg, lehet, hogy a végére kellett volna tennünk."

A "space" egyébként egy külön Besh o droM-sztori. "Ádám szeretett volna egy másik zenekart is, amelybe sokkal jobban belefér a szkreccs, az elektronika. Rengeteget dolgoztunk egy ilyen műsoron; miközben az akusztikus verziókat egyáltalán nem próbáltuk, ehhez éjszakákon át nyomkodtuk a gépeket. Nagyon nehéz megtalálni az arányokat, a hangszíneket, és sokkal nagyobbat lehet hibázni. Ezzel a programmal voltunk a Glastonbury Fesztiválon, ott működött. Magyarországon is volt két ilyen koncertünk, de K-Roy halála után nem foglalkoztunk vele. Azt próbáltuk kiteljesíteni, ami az eredeti műsor célja is volt: minél többen táncoljanak, és úgy, ahogy jólesik. Ne jusson senki eszébe, hogy csak megszabott lépéseket szabad tenni. Megpróbáltunk a partik hangzása felé fordulni, átmentve a népzenét. Rengetegen vannak, akik már nem hajlandók zenét hallgatni, ha nincs benne elektronika. Felnőtt egy generáció, amelynek a ritmust a gépek hangja jelenti."

Aztán az is zavar, hogy nem derül ki a borítóból, honnan származnak, és kinek a szerzeményei e darabok - ha nem ismerik, az éppoly gázos, mint ha nem bánnak tisztelettel a forrásaikkal. Ám Barcza szerint "csak nálunk és tőlünk nyugatabbra fontos, hogy elkülönüljön, mi tradicionális és mi nem. A bolgárok például nem írják ki a szerzőt, és kifejezetten örül, akinek a szerzeményét tradicionálisnak tartják. Nem a jogvédő hivatalok fogyatékossága ez, egyszerűen ettől élő a népzene. A mi lemezünkön gyakorlatilag az összes zene tradicionális, pontosan tudjuk, hogy honnan jönnek, és ismerjük a különféle feldolgozásaikat. A sajátjainkat nem védettük le, mert hallottuk, hogy mi a gyakorlat keletebbre, másfelől meg próbáltuk elkerülni azt a csapást, ami az autentikus, táncházas zenélés felé vezet."

Hát így, ennyit az utóbbi másfél évről... Ami pedig a továbbiakat illeti, Pettik Ádám a jungle felé kacsingat, Barcza Gergő pedig szeretne minél több magyar zenét játszani. "Az fáj, hogy a magyar zenéből annyira kiestek a fúvós hangszerek. Háromszáz kilométerrel odébb minden irányban fúvószenekarok vannak. Nálunk nincsenek ilyen bandák, viszont van egy csomó jó zene, amit fel lehetne így dolgozni."

Marton László Távolodó

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.