Collegium Budapest: Vendég elmék

  • Sz. T.
  • 2003. július 17.

Képzőművészet

A külföldi tudósokat adómentes ösztöndíjjal fogadó intézmény idén tízéves, de tavaly egy ideig kétségesnek tűnt, megéri-e ezt a kort.

A külföldi tudósokat adómentes ösztöndíjjal fogadó intézmény idén tízéves, de tavaly egy ideig kétségesnek tűnt, megéri-e ezt a kort.

A Collegium Budapest (CB) alapító rektorát, Vékás Lajos jogtudóst 1997-2002 között követő Klaniczay Gábor történész afféle intellektuális Marshall-segélyként jellemzi a nyugat-európai kormányok 1989 utáni felbuzdulását a kontinens két fele tudományos életének egymáshoz való közelítésében. 1993 júniusában Antall József miniszterelnök avatta fel a rendszerváltás hozadékaként francia, holland, német, osztrák, svájci és svéd állami, alapítványi és privát segítséggel alapított CB-t, amely azonban tavaly kis híján lehúzhatta a rolót.

A túlnyomórészt nemzetközi forrásokból működő intézmény külföldi támogatóit az győzte meg a magyarok szándékainak eltökéltségéről, hogy az új kormányzat 35 millió forintra növelte a hazai hozzájárulás addigi évi 10 milliós mértékét.

A tudományos élet intézményrendszerét hagyományosan háromféle képződmény alkotja: egyetemek, akadémiák és tudós társaságok, illetve egy-egy szakterületre specializálódó kutatóintézetek. E hármast egészítik ki az olyan újfajta tudományos műhelyek, amelyek közé immár a CB (teljes nevén Collegium Budapest - Institute for Advanced Study) is tartozik.

A CB működésének kialakításakor közvetlen példaként az 1980-ban alapított berlini Wissenschaftskolleg szolgált. Klaniczay Gábor szerint a berliniek tíz éven át testvérükként istápolták a CB-t, amely eddig a társadalom-, humán és természettudományok 350 művelőjét látta vendégül (a természettudósok is csak elméleti munkát végezhetnek itt, labort a CB nem tud biztosítani), kb. hatvan nemzetközi konferenciát, műhelybeszélgetést szervezett, és ún. fókuszcsoportokat alakított egy-egy téma körüljárására.

Az amerikai vagy nyugat-európai nívóhoz szokott tudósokat csak az ottani mércét megütő ösztöndíjjal és egyéb körülményekkel (dolgozószoba, számítógép, könyvtár, lakás) lehet Budapestre invitálni. A Mátyás-templommal átellenben lévő, állami tulajdonú, hangulatos műemlék épületet a Magyar Tudományos Akadémia ingyen bocsátotta a CB rendelkezésre, az első öt év működésének költségeit a hat külföldi ország dobta össze azzal, hogy utána a finanszírozást majd átveszik a magyarok.

A kapitalizmus kezdeti nehézségeivel birkózó ország számára azonban ez túl gyors lett volna: a hazai felsőoktatás és tudományos élet alulfinanszírozottsága mellett pedig elfogadhatatlan fejedelmien kistafírozni a mégoly kicsi, de a külföldieket jól tartó intézményt. Így amikor az első öt év után, 1997-ben megújították a szerződést, a hat alapító ország 60 százalék erejéig ismét vállalta a CB finanszírozását (a hollandok csökkenő arányban, a németeknél pedig fokozatosan a szövetségi állam foglalta el Berlin és Baden-Württemberg tartomány helyét). A költségvetés 10 millió forintot ejtett bele a kalapba, a hiányzó forrásokat EU-pályázatokból szedték össze. Komoly segítséget jelentett, hogy a svédországi Wallenberg-alapítványok támogatásával vendégházat építettek a Halászbástya alatt: kényelem a meghívottak, költségkímélés a CB számára. 2002-ben járt le a második nemzetközi megegyezés és Klaniczay megbízatása. Utóda, Kondor Imre fizikus a következő ötéves periódusra vonatkozó szerződés megkötése körüli késlekedés okairól semmiféle felvilágosítást nem tudott adni, és semmiféle feltételezést nem volt hajlandó megfogalmazni.

A jelenlegi, 35 millió forintos magyar hozzájárulás az eddigi legbőkezűbb támogatókéhoz, a németekéhez mérhető. Ez a működési költségek kb. tíz százalékát fedező tétel alapot adott a folytatásra, így pár hete elhárult az akadály a harmadik nemzetközi szerződés megkötése elől. A különbség most az, hogy az amúgy is legkisebb összeggel jelen volt Hollandia kiszáll, Ausztria és Németország a jövő év közepéig marad, viszont nem csökken a francia, és növekszik a svájci és svéd szerepvállalás, Olaszország pedig külügyminiszteri szinten jelezte belépési szándékát, sőt a CB-be készül a modernizációjához európai tapasztalatokat kereső Marokkó is. Miután eredetileg csak öt évről volt szó, és papíron máris tizenötnél tartunk, nem ildomos nehezményezni, ha egyes külföldi partnerek csökkentik hozzájárulásukat a pillanatokon belül EU-tag Magyarország nemzetközi tudományos életbe való integrálódása érdekében. Ez arra kényszeríti a Collegium Budapestet, hogy új stratégiával vágjon neki a következő időszaknak: a meghívott tudós elméket a hazai egyetemek, kutatóintézetek felé is orientálják, s az eddigieknél nagyobb arányban indítanak majd önfinanszírozó, kutatócsoportos projekteket.

Kondor Imre rektor, aki nemrég az USA-ban kormányzati, pénzügyi, alapítványi, egyetemi és üzleti körökkel tárgyalt a tudományos együttműködés és pénzforrások bevonásának lehetőségeiről, a jövőben további országok és

a privát szektor felé is

szeretné bővíteni a CB kapcsolatait: "A diverzifikáció elve, amit a bankszakmában a kockázat csökkentésére alkalmaznak, itt is érvényes: stabilitásunkat növeli, ha sok partnerünk van, főleg ha egészen különböző típusúak. Csak jót tesz, ha nem függünk kizárólag a partnerországok vagy az éppen adott magyar kormány jóindulatától."

A CB alapítóinak közgyűlése támogatja a több lábon állás stratégiáját, melynek része az üzleti körök felé történő nyitás: ennek első jeleként az Ericsson támogatásával tudományos kutatást indítottak a telekommunikációs hálózatok vizsgálatára, amivel sikeresen pályáztak meg egy jelentős EU-támogatást. "Nem megyünk át alkalmazott kutatásba - hangsúlyozza Kondor Imre -, de az internet mára nemcsak alapvető médiává, hanem társadalomszervező erővé is vált, ezért ma a legfontosabb feladatok egyike a net működésének, szerkezetének és dinamikájának kutatása akár technológiai, akár szociológiai oldalról." Szintén EU-pályázaton nyert támogatást az evolúciós robotika témáját vizsgáló projekt. Egy másik új - a gazdasági szférát is érdekelhető - kutatási irány a pénzügyi kockázatkezelés kérdéseit érinti, tudományos, matematikai alapon is. Ezek mellett továbbra is folyik az átmenet politikai gazdaságtanával foglalkozó, Kornai János fémjelezte kutatás, s élnek az európai történelemmel és az "európai állampolgársággal" foglalkozó témák is.

"Meg vagyok győződve arról - fogalmaz a rektor -, hogy nem árt, sőt megtermékenyítő hatású lehet, ha a tudomány funkciójának kétfajta szemlélete kölcsönösen tudomást vesz egymásról. A külső körülmények változása elemi alkalmazkodási kényszert jelent, ami elvezethet a tudományos intézet saját szerepének újragondolásához."

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.