Képzőművészet

Ismert alkotók, köztük Bukta Imre, drMáriás, Ef Zámbó István művei jelenítik meg az ünnepet.

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Első lépésként úgy védekeznek a rongálások ellen, hogy üveglap mögé teszik a műalkotásokat.

A 20. század elején induló modernista művészeti irányzatok szinte kivétel nélkül hirdették a gépek kultuszát: a fejlődés, a jövő kulcsát látták a mechanikus és ipari szerkezetekben, amelyek idővel művészetük inspirá­ció­forrásaivá, sőt, eszközeivé és tárgyaivá is váltak. Mi maradt mindebből technológia és információ vezé­relte (sőt inkább uralta) korunkra, amelyet sokszor a poszthumán és antropocén kifejezésekkel írunk le?

Gábor Enikő képzőművész

A Fészek Művészklub nyilván látott már szebb napokat is, bizonyára az alapító Benczúr Gyula vagy Lechner Ödön is felvonná a szemöldökét, látva, hogy hová jutott százhúsz év elteltével a bejáratánál most épp tortillacsipszet árusító épület.

Nem illik fülszöveget idézni, most kifér az egész. Tarr Béla jegyzi, és ennyi: „Ajánlom.” 

A fosszilis üzemanyagok használatának állami támogatása ellen küzdők akcióztak.

Mi köze a Covid-járványnak a halotti maszkokhoz? Miért és mikor alakult ki az emberi arc (valójában a faragott képmás) ábrázolását tiltó zsidó kultúrában a portré fogalma? 

A Leány gyöngy fülbevalóval című képnél akcióztak ketten, úgy tudni, a festmény szerencsére nem sérült meg.

A Fotóhónap nyitóeseménye, s egyben legnagyobb kiállítása az észt felmenőkkel rendelkező Kuus (1953–2015) retrospektív tárlata, amelyet a tavalyi szentpétervári bemutató után immár Budapesten is láthatunk, változatlan formában – ez vonatkozik a dizájnra és a művek csoportosítására is. 

Victor Vasarely évszázada valóban regényes volt, ez a könyv azonban, amelyet az unoka egy újságíró segítségével írt, nem regény.

Rogán Yoda Antal, a "Nemzeti Eseménykezelő Központ Főharcosa" szerepel a képen.