rés a présen

„Lufiba fúrtam az arcom”

  • rés a présen
  • 2023. május 10.

Képzőművészet

Kun Fruzsina képzőművész

rés a présen: Grafikus, festő és illusztrátor is vagy. Melyik a leginkább?

Kun Fruzsina: Kilencéves voltam, amikor először kérdezték az iskolában, hogy mi leszek, ha nagy leszek, addig nem foglalkoztatott a kérdés, így nem jutott más eszembe, csak a festés. Azóta sem lett jobb ötletem. Bár a Képzőre képgrafika szakra jártam, ott is sokszor festettem, számomra ezek a különböző technikák csak nyelvek, hangok egy-egy téma megszólaltatására – esetemben láttatására. 2000-ben diplomáztam, fogalmam sem volt, hogyan kell képzőművészként érvényesülni, ilyesmit nem tanított senki – ami szerintem tök gáz –, ismeretlen és ezért ijesztő volt ez a világ. Végül úgy döntöttem festek, rajzolok én magamnak, hagyjanak dolgozni. Na, ez abszolút rossz döntés volt, mint utólag kiderült. Közben kitaláltam, hogy gyerekkönyvek illusztrálásával fogom keresni a pénzt, ami eleinte nagyon tetszett, főleg addig, amíg hagytak szabadon dolgozni, de idővel egyre cukibb, populárisabb rajzokat vártak el tőlem, ami nekem nehezen ment. Viszont, mivel nehéz élethelyzetbe kerültem, szabadúszóként neveltem egyedül a gyerekemet, nem volt más választásom. Időm nem volt magamra, így telt el jó pár év, hogy nem festhettem. Ma már folyamatos megbízásom van a Szépművészeti Múzeumban, ahol a múzeumpedagógiának tervezek könyveket. Ide pont amiatt kerülhettem, mert három az egyben vagyok; képzőművész, illusztrátor, kiadványtervező. Nem akármilyen környezet, rugalmas munkaidő, szeretik, amit csinálok, ráadásul emellett tudok már magamnak is dolgozni, csak az idővel kell zsonglőrködni.

rap: Vannak kedvelt témáid?

KF: A nem látás, a nem tisztán látás érzésének ábrázolása foglalkoztat – idővel rá kellett jönnöm, hogy nem más ez, mint saját korlátaink megismerésére való kísérlet, hiszen a vizualitás nyelve az, amiben a leginkább otthonosan érzem magam. Ez az érzés olyan számomra, mint mikor gyerekként lufiba fúrtam az arcom: színes, elkápráztató homály, de egyben fullasztó is, szóval ambivalens érzés. Ezt a korlátot a festményeken a szemnek kedves színekkel próbálom szelídíteni, hogy könnyebben megfigyelhető lehessen. Az egyik kedvenc anyagom, a pauszpapír a maga sérülékeny, áttetsző adottságaival szintén ebben van a segítségemre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.