rés a présen

„Két hétre bezártam magam”

  • rés a présen
  • 2021. november 24.

Képzőművészet

Kiss Adrian képzőművész

rés a présen: Milyen iskoláid voltak eddig?

Kiss Adrian: Romániában születtem és hat­éves korom óta szerettem volna művész lenni. Nyolcéves koromban költöztünk Budapestre és itt szakkörökre jártam, de nem állt hozzám közel a csendéletfestős konzervatív felfogás, ezért inkább elindultam a számítástechnika irányába. A szüleim munkája miatt Londonba költöztünk, ott jártam középiskolába, ahol Michael Worobec, a félig skót, félig ukrán rajztanár megismertetett a kortárs képzőművészettel, ami új lendületet adott. Az utolsó két évben kisajátítottam az iskola alkalmas termeit, és óriási festményeket készítettem. A Central Saint Martins egyetemen végeztem, aztán egy évig Londonban maradtam, de elég nehéz volt a megélhetés és iszonyú drágán lehetett műtermet bérelni, úgyhogy hazajöttem Budapestre.

rap: Kik inspiráltak később?

KA: Londonban szinte csak divatingerek értek éveken keresztül, így lassan elkezdtem textilekkel is foglalkozni. Az iparművészet akkoriban jobban érdekelt, mint a képzőművészet, ahonnan jövök. Gareth Pugh divattervező munkái tetszettek egyetemista koromban, de igazából maga a divat csak felszínesen vonzott, inkább olyan aspektusai érdekeltek, mint a testiség, illetve az, hogyan idomul a test a textilhez, költői vagy direkt módon etc. Az általam varrt dolgokat kifeszítettem vászonkeretekre és így prezerváltam az ötleteimet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.