rés a présen

„Két hétre bezártam magam”

  • rés a présen
  • 2021. november 24.

Képzőművészet

Kiss Adrian képzőművész

rés a présen: Milyen iskoláid voltak eddig?

Kiss Adrian: Romániában születtem és hat­éves korom óta szerettem volna művész lenni. Nyolcéves koromban költöztünk Budapestre és itt szakkörökre jártam, de nem állt hozzám közel a csendéletfestős konzervatív felfogás, ezért inkább elindultam a számítástechnika irányába. A szüleim munkája miatt Londonba költöztünk, ott jártam középiskolába, ahol Michael Worobec, a félig skót, félig ukrán rajztanár megismertetett a kortárs képzőművészettel, ami új lendületet adott. Az utolsó két évben kisajátítottam az iskola alkalmas termeit, és óriási festményeket készítettem. A Central Saint Martins egyetemen végeztem, aztán egy évig Londonban maradtam, de elég nehéz volt a megélhetés és iszonyú drágán lehetett műtermet bérelni, úgyhogy hazajöttem Budapestre.

rap: Kik inspiráltak később?

KA: Londonban szinte csak divatingerek értek éveken keresztül, így lassan elkezdtem textilekkel is foglalkozni. Az iparművészet akkoriban jobban érdekelt, mint a képzőművészet, ahonnan jövök. Gareth Pugh divattervező munkái tetszettek egyetemista koromban, de igazából maga a divat csak felszínesen vonzott, inkább olyan aspektusai érdekeltek, mint a testiség, illetve az, hogyan idomul a test a textilhez, költői vagy direkt módon etc. Az általam varrt dolgokat kifeszítettem vászonkeretekre és így prezerváltam az ötleteimet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.