Interjú

„Konyharuhát mindig”

Fajgerné Dudás Andrea képzőművész

Képzőművészet

Névválasztásáról, performance-okról, happeningekről, konyharuhákról, illetve a női szerepekről és a feminizmusról is beszélgettünk a hazai képzőművészet jeles alkotójával.

Magyar Narancs: Műveid leggyakoribb forrása a nőiséged megélése, a magánéleted különböző aspektusainak értelmezése. Miért alakult így?

Fajgerné Dudás Andrea: Tizenhat évesen döntöttem el, hogy művész leszek. Akkoriban az öntestelfogadás, a boldog test festése érdekelt. Megismerkedtem Frida Kahlo művészetével, inspirált, hogy szándékosan ábrázolta az összenőtt szemöldökét és a bajuszát. Már akkor is jól éreztem magam a kövér, molett testemben, és szépnek láttam magam. Az ő hatására még inkább kiteljesedett ez az elfogadás, s a kiindulópontja lett annak, hogy a művészetemmel megmutassam, nem csak a média által diktált testben érezheti jól magát az ember.

MN: Milyen a te női szereped?

FDA: Mondják, hogy a nőknek sokféle szerepük van, kérdés, hogy ezek valóban különbözők-e. Tényleg rengeteg feladata van egy nőnek. Folyamatosan többfelé kell figyelni, mindent fejben tartani, és rengeteget dolgozni. Néha elgondolkodom, hogy egy-egy szituációban nőként vagy férfiként gondolkozom. De mindig ugyanaz a személy vagyok anyaként, művészként és feleségként is. A társadalom leg­inkább úgy tekint a feministákra, mint ha csak és kizárólag férfigyűlölő homoszexuális szinglik lennének. Én heteroszexuális nő vagyok és feminista. Hangsúlyozni akarom, hogy a feministákról tévesek a köztudatba beágyazott sztereotípiák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.