Képzőművészet

Ahol sokkal fontosabbá válik a kérdés felvetése, mint a kijelentés, ott kezdődnek Réber illusztrációi, ezek az egyszerűségükben letisztult, minimalista és filozofikus grafikák, amelyek nem a szövegek képi dimenzióba ültetései csupán, hanem saját történetet (mesét) is kibontó alkotások.

Ma már magától értetődő, hogy a számítógép és az algoritmusok a művészet eszközévé tehetők, de a 96 éves Vera Molnar az elsők közt ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget. A kezdeti értetlenség ellenére idővel az egyik legnagyobb hatású, legjobban értékesíthető magyar művésszé vált, akinek a munkásságát választott hazájában, Franciaországban is nagyra tartják. A debreceni MODEM Machine Imaginaire című kiállítása, ha nem is a kezdetektől, de méltó módon mutatja be ezt a progresszív szemléletben, mégis organikusan bontakozó életművet.

A 20. századi hazai iparművészettel foglalkozó kötetekben rendszerint megelégszenek azzal az általános és egyszerűsítő összefoglalással, mely szerint a modern magyar kerámia­művészetet a nagy triász – Gádor István, Kovács Margit, Gorka Géza – munkássága alapozta meg, holott a korszak tárgykultúrája, azon belül is kerámiaművészete jóval összetettebb kapcsolódásokat, sokkalta több ismert vagy kevésbé ismert szereplőt, szövevényes történelmi, szociokulturális, gazdasági és politikai tartalmakat hordoz magában.

Sztárparádé címmel mutatta be első, felnőtteknek szóló előadását 1951 februárjában az akkor alig egyéves Állami Bábszínház.

A Capa Fotográfiai Központ blogja nyolc héten keresztül olyan magyar fotográfusok Ins­ta­gram-oldalairól válogatott, akik korábban már megjelentek a központ kiállítóterében. E kiállítás a blogon publikált anyagból készült.

Az egyik legsikeresebb kortárs magyar művész volt.

Dokumentaristaként jutott el az aktfotózásig, több mint harminc éve ez a kizárólagos művészi kifejezőeszköze. A 70 éves művészről tavaly jelent meg reprezentatív monográfia, ennek kapcsán beszélgettünk.

A karantén idején a múzeumok arra kényszerültek, hogy a gyűjteményüket, kiállításaikat online módon tegyék elérhetővé, és új formákat találjanak ki a közönségük megszólítására. A módszerek nem újak – de hogyan jutottunk egy gyűjtemény online megtekintésétől a kiállításrendező virtuális kurátorig?

Elsőként 17 Bak Imre-festményt akarnak megszerezni.

Pár nappal a veszélyhelyzet kihirdetése előtt nyílt meg Richter Sára Kötelék című kiállítása a szentendrei MANK Galériában; június 18-tól még tíz napig újra láthatók varrott vásznai. Ez adta beszélgetésünk apropóját is.

A képet egy olaszországi tanya pajtájában találták meg.

A 2B kiállításai leggyakrabban az emlékezet, az identitás, a holokauszt és a művészcsaládok témái köré szerveződnek. A nonprofit galéria vezetőjével koncepciókról, inspirációkról, madárfogó kalickákról és a Waldsee-ről beszélgettünk.

Munkácsy grandiózus temetését legalább akkora érdeklődés kísérte, mint Kossuthét. Na de miként is emelkedett a Munkácson született Lieb Mihály ilyen magas piedesztálra?