rés a présen

Modernitás Kutatóközpont

Csatlós Judit antropológus, kurátor

  • rés a présen
  • 2012. augusztus 19.

Képzőművészet

rés a présen: Hogyan született a Kassák Múzeum új, Elmozdulás című, szeptember 30-ig látható kiállítása?

Csatlós Judit: Több különböző irányból érkező "jel" indította útjára a kutatást és ezt a kiállítást. Néhány évvel ezelőtt fotóval foglalkoztam, amikor a női szociofotósok első generációja kapcsán lépten-nyomon belebotlottam a Madzsar-iskolába. Kálmán Kata, Sugár Kata, Reisman Mariann az iskola növendékei voltak, Hevesy Iván pedig elméleti előadásokat tartott az iskolában - ő írta A magyar fotóművészet története címmel az első magyar vonatkozású fotótörténeti könyvet. Nagyon izgalmasnak tűnt az a szellemiség, amelyik ilyen nyitott, szociálisan érzékeny nőket bocsátott útra. Amikor 2011 januárjában a Kassák Múzeumba kerültem, az igazgatónő, Sasvári Edit új koncepciója szerint az intézményt modernitás kutatóközpontként határozta meg, és ennek érdekében tett lépéseket. A jövőbeli tervek kidolgozása során merült fel, hogy a modernitás társadalmi mozgalmait, illetve progresszív, haladó gondolkodású csoportjait vizsgáljuk. Ebben a tekintetben kifejezetten izgalmas Madzsar Alice tevékenysége.

rap: Honnan gyűjtöttétek össze a kiállítás anyagát?

CSJ: Nagy segítséget kaptunk Repiszky Tamástól, Madzsar Alice dédunokájától, akinél valóságos kincseket láthattam, olvashattam. A bemutatott anyag a Nemzeti Múzeum, az OSZMI Táncarchívuma, az OSZK, a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából és Kiss Ferenc Gyűjteményéből állt össze. Még megemlíteném a Politikatörténeti Intézetet is, ahol nagyon fontos és hasznos dokumentumokat kaptam kézhez, amelyek a kutatás háttéranyagát képezik. Madzsar Alice mozdulatművészeti iskoláját szerettük volna úgy bemutatni, hogy elmozdulunk a tánctörténeti, művészettörténeti megközelítéstől, ami adja magát. A fotók, műsorfüzetek, kiadványok mellett interjúk, archív hanganyagok és egy szöveggyűjtemény próbál átfogó képet nyújtani.

rap: Hol lépnek be a kortárs művészek?

CSJ: A Madzsar Művészcsoport előadásait a résztvevők közösen alakították, egyszerre született a zene, a koreográfia, a rendezés, a díszlet. Ez a közösségi potenciál ma is nagyon aktuális művészeti stratégia, ha lehet ezt a szót használni. Ez a közösségi elem adta a kiindulópontot, hogy Katarina Sevicet a Tehnica Schweiz művészcsoporttal felkérjem a részvételre.

rap: Milyen kapcsolódó programok lesznek még?

CSJ: Tánc mindenkinek címmel augusztusban három vasárnap szabadtéri táncórákat rendezünk a Parallel Alapítvánnyal közösen, így próbálunk hozzájárulni Madzsar Alice eszméinek, gondolatainak továbbéléséhez. Fontos, hogy mozgásrendszerét sem elsősorban a színpadi alkalmazás szolgálatába állította, hanem a magabiztos, szellemileg és fizikailag független, szabad egyének megszületésében látta a mozdulatművészet szerepét.

rap: Szerepel-e a nyári terveid között kiállításlátogatás?

CSJ: A kiállításlátogatás, mondhatni, napi tevékenység vagy kötelesség, viszont ezt ritkán tervezem meg előre. Az elmúlt években úgy alakult, hogy többször részt vehettem egy művésztelepen, ahol képzőművészek, írók, kurátorok paradicsomi környezetben töltenek el együtt két hetet. Esténként előadásokat és prezentációkat tartunk, napközben egymás projektjeiben segédkezünk vagy közös felfedezésekre indulunk. Ez a közeg nagyon inspiráló, és nagyon sok új ötlet, terv szokott megszületni ilyenkor. Leginkább erre készülök most.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.