rés a présen

Modernitás Kutatóközpont

Csatlós Judit antropológus, kurátor

  • rés a présen
  • 2012. augusztus 19.

Képzőművészet

rés a présen: Hogyan született a Kassák Múzeum új, Elmozdulás című, szeptember 30-ig látható kiállítása?

Csatlós Judit: Több különböző irányból érkező "jel" indította útjára a kutatást és ezt a kiállítást. Néhány évvel ezelőtt fotóval foglalkoztam, amikor a női szociofotósok első generációja kapcsán lépten-nyomon belebotlottam a Madzsar-iskolába. Kálmán Kata, Sugár Kata, Reisman Mariann az iskola növendékei voltak, Hevesy Iván pedig elméleti előadásokat tartott az iskolában - ő írta A magyar fotóművészet története címmel az első magyar vonatkozású fotótörténeti könyvet. Nagyon izgalmasnak tűnt az a szellemiség, amelyik ilyen nyitott, szociálisan érzékeny nőket bocsátott útra. Amikor 2011 januárjában a Kassák Múzeumba kerültem, az igazgatónő, Sasvári Edit új koncepciója szerint az intézményt modernitás kutatóközpontként határozta meg, és ennek érdekében tett lépéseket. A jövőbeli tervek kidolgozása során merült fel, hogy a modernitás társadalmi mozgalmait, illetve progresszív, haladó gondolkodású csoportjait vizsgáljuk. Ebben a tekintetben kifejezetten izgalmas Madzsar Alice tevékenysége.

rap: Honnan gyűjtöttétek össze a kiállítás anyagát?

CSJ: Nagy segítséget kaptunk Repiszky Tamástól, Madzsar Alice dédunokájától, akinél valóságos kincseket láthattam, olvashattam. A bemutatott anyag a Nemzeti Múzeum, az OSZMI Táncarchívuma, az OSZK, a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából és Kiss Ferenc Gyűjteményéből állt össze. Még megemlíteném a Politikatörténeti Intézetet is, ahol nagyon fontos és hasznos dokumentumokat kaptam kézhez, amelyek a kutatás háttéranyagát képezik. Madzsar Alice mozdulatművészeti iskoláját szerettük volna úgy bemutatni, hogy elmozdulunk a tánctörténeti, művészettörténeti megközelítéstől, ami adja magát. A fotók, műsorfüzetek, kiadványok mellett interjúk, archív hanganyagok és egy szöveggyűjtemény próbál átfogó képet nyújtani.

rap: Hol lépnek be a kortárs művészek?

CSJ: A Madzsar Művészcsoport előadásait a résztvevők közösen alakították, egyszerre született a zene, a koreográfia, a rendezés, a díszlet. Ez a közösségi potenciál ma is nagyon aktuális művészeti stratégia, ha lehet ezt a szót használni. Ez a közösségi elem adta a kiindulópontot, hogy Katarina Sevicet a Tehnica Schweiz művészcsoporttal felkérjem a részvételre.

rap: Milyen kapcsolódó programok lesznek még?

CSJ: Tánc mindenkinek címmel augusztusban három vasárnap szabadtéri táncórákat rendezünk a Parallel Alapítvánnyal közösen, így próbálunk hozzájárulni Madzsar Alice eszméinek, gondolatainak továbbéléséhez. Fontos, hogy mozgásrendszerét sem elsősorban a színpadi alkalmazás szolgálatába állította, hanem a magabiztos, szellemileg és fizikailag független, szabad egyének megszületésében látta a mozdulatművészet szerepét.

rap: Szerepel-e a nyári terveid között kiállításlátogatás?

CSJ: A kiállításlátogatás, mondhatni, napi tevékenység vagy kötelesség, viszont ezt ritkán tervezem meg előre. Az elmúlt években úgy alakult, hogy többször részt vehettem egy művésztelepen, ahol képzőművészek, írók, kurátorok paradicsomi környezetben töltenek el együtt két hetet. Esténként előadásokat és prezentációkat tartunk, napközben egymás projektjeiben segédkezünk vagy közös felfedezésekre indulunk. Ez a közeg nagyon inspiráló, és nagyon sok új ötlet, terv szokott megszületni ilyenkor. Leginkább erre készülök most.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.