rés a présen

Piknik a kastélyparkban

Schneider Erika, Az Esterházy Magánalapítvány magyarországi kulturális képviselője

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 1.

Képzőművészet

rés a présen: Mikor és mi célból alakult az alapítvány?

Schneider Erika: Az utolsó, egyenes ági utód nélküli herceg, V. Esterházy Pál fogalmazta meg végrendeletében a vagyon egyben tartásának óhaját. Felesége, Esterházy Ottrubay Melinda, egyfajta modern hitbizomány létrehozásával, 1992-ben három magánalapítványba helyezte a vagyont. Ennek szakszerű kezelésére 2003-ban megalapították az Esterházy Vállalkozások Kft.-t is, mely az alapítványok vagyonkezelése mellett gazdálkodási tevékenységet is folytat az erdő- és környezetgazdálkodás, az ingatlan és szabadidős létesítmények, történelmi nagyépületek, a kultúra és turizmus, valamint a borászat területén.

rap: Mióta veszel részt az alapítvány tevékenységében?

SE: Az Esterházy Magánalapítvány munkájába 2006-ban, az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett Esterházy-kincsek című kiállítás előkészítésekor kapcsolódtam be. Előtte tizenöt évig két banknak vezettem a kommunikációs osztályát, a szponzorálási stratégiáknak köszönhetően aktívan részt vettem a kulturális életben is.

rap: Mi a leginspirálóbb ebben a munkában?

SE: Fantasztikus dolog az eredeti helyszíneken, Fraknó várában vagy a kismartoni Esterházy-kastélyban, eredeti tárgyakkal körülvéve dolgozni, elképzelni, hogyan éltek az udvarban, hallgatni Haydn zenéjét, és mindezt a lehető legszélesebb körben, a kor legmodernebb eszközeivel elérhetővé tenni napjaink nagyközönsége számára. Lenyűgöz a család gyűjtőszenvedélye, a művészetekhez fűződő viszonya, valamint az, hogy milyen okosan használták ezt a tudást a hatalmuk megszilárdításában, a család - mai szóhasználattal élve - "pozicionálásában".

rap: Mik a legfontosabb területei a munkádnak?

SE: Kettőt említenék: a kiállításokat és a zenei programokat. A kiállításokon egyrészt a család gazdag történetének megismertetése a cél, a kortárs képzőművészeti programunk, az Esterházy Művészeti Díj pedig az új tehetségek felkarolását segíti. A zenei programok egy része a rég elfeledett, Haydn árnyékában alkotó mestereket igyekszik bemutatni, a Vonósnégyes Fesztivál a mester és a vonósnégyes műfaj előtt tiszteleg, a Piknikkoncertek pedig könnyed nyári hangulatban ígérik a test és a lélek kényeztetését. Ezeken a koncerteken összefonódnak a zenei és kulináris élvezetek: koncert a csodálatos akusztikájú Haydn teremben és piknik a kastélyparkban.

rap: Mely programjaitokat ajánlanád a nyárra?

SE: Az aktuális kiállításaink mellett a Piknikkoncerteket ajánlom augusztus 9-én és 10-én. Többek között Giuseppe Verdi Rigoletto, Gioach-chino Rossini A sevillai borbély és Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című operáiból csendülnek fel a zenetörténet legszebb áriái és duettjei fiatal sztárénekesek: Jonathan Beyer, Lyubov Petrova és Robert McPherson előadásában. Rigoletto lánya, Gilda szerelme "drága nevét" énekli meg, amelyről nem is sejti, hogy nem a szeretett férfi igazi neve. Figaro itt, Figaro ott - énekli Rossini ravasz, önmagát nélkülözhetetlennek gondoló borbélya, míg Donizetti félénk Nemorinója azért imádkozik, hogy a szerelmi bájital hasson hőn szeretett Adinájára. Reméljük, hogy a szerelmesek történetei jelmez és álarc nélkül is képesek elvarázsolni hallgatóságukat. A szombat esti koncert előtt, illetve a vasárnap délelőtti koncert szünetében a közönség a kastélykertben fogyaszthatja el a piknikkosár kulináris tartalmát.

rap: Mik a legfontosabb szempontjaitok a programok összeállításánál?

SE: Érdekesek, egyediek és élvezetesek legyenek, a mai közönség számára modern üzeneteket közvetítsenek, és nem utolsósorban eladhatók legyenek. Miközben az eladhatóság nem mehet a minőség rovására.

rap: Mit jelent neked az Esterházy név?

SE: Tiszteletet a családdal, a történelmi örökséggel és hagyományokkal szemben, ugyanakkor nyitottságot az új dolgok felfedezésére, a jövőbe tekintésre és az örök tanulásra.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.