A francia szállodalánc Olivier Widmaier Picasso, a jó Pablo unokájának válogatását mutatja be a francia hetilap, a Paris Match fotóriportereinek legjobban sikerült művészportréiból. Erre a témára kortárs reflexiók is érkeztek, eszünkbe juthat például a közelmúltból Esterházy Marcell atelier_bp part I. című sorozata, melyben kortárs képzőművészek műtermeit, dolgozószobáit örökíti meg – név nélkül, hogy a befogadó találgathasson, vajon kihez melyik tér tartozik. És ugyan a stúdiójába visszahúzódó művész romantikus toposza már oda, a műterem még ma is egzotikus hely.
Noha a Sofitel lépcsőzetes enteriőrje az ott tárgyaló vendégekkel nem tipikus kiállítótér, egyes művekben mégis felismerhetjük azt, amit Roland Barthes a fénykép „punctumának” nevezett. Az idős Matisse-ról készült portré, aki ágyban fekve dolgozik utolsó papírkivágat-sorozatán. Chagall, amint hatalmas repülő nőalakjait festi. Vagy a sok Picasso-portré közül az, amelyen fiatal modellje három formában (a valóságban és két festményen) is megjelenik… Mind remek fotók, amelyeknek sikerült intim, bensőséges pillanatot elkapniuk. Könnyen elsiklik a figyelmünk a kevésbé erőteljes, direkt ábrázolások mellett, amelyek persze összefüggnek az adott művész saját magáról alakított imázsával is. Inkább azok a klasszikusabb portrék maradnak meg, amelyek munkájuk közben, a spontaneitás érzetét keltve ábrázolják a nagymenőket.
Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel, Bp. V., Széchenyi István tér 2., nyitva június végéig.
