Kiállítás

Újrakezdések

A királyi palota - a kultúra vára. A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig

  • - kovácsy -
  • 2014. március 6.

Képzőművészet

Amikor a császári zsoldoshadak és velük együtt néhány magyar harcoló egység 1686-ban visszafoglalta Buda várát, egy hosszú ideje romlásnak indult, lényegében teljesen megsemmisült gótikus épületegyüttest találtak.

Ettől a ponttól kezdődően mutatja be a palota történetét az új állandó kiállítás, amely vertikális értelemben is folytatása a korábbi, feltárt és részben felújított XIV- XVI. századi épületrészeket bemutató legalsó termeknek. A "főlépcsőházi aula" földszintjén és emeletén elhelyezett anyag Buda visszafoglalására emlékezve egy XVIII. század eleji ismeretlen festő képével indul, amely mintha a Naphegy felől látna rá a kegyetlen csatározásra, nem létező csatornát, a Dunára pedig egy erősen lakott szigetet is képzelve az öldöklés hátterébe.

Az 1700-as évek elején elkészült ugyan számos épületterv, amelyek meg is valósultak, de egy tűzvész, később meg a tetőszerkezet beomlása miatt kárba veszett az igyekezet. Így aztán hatvan évvel a török kiűzése után még mindig csak jövő időben lehetett beszélni a tervezett királyi rezidenciáról, úgyhogy Grassalkovich Antal végül megszerezte az engedélyt Mária Teréziától, hogy országos közadakozást kezdeményezzen - addig lehettek éppenséggel más sürgős építenivalók is a frissen felszabadult országban.

Végül 1765-69 között fejeződött be az építkezés, amely az épületegyüttes Dunára néző déli részére összpontosult, ahol például trónterem és hálószoba is készült az uralkodópárnak "édes Hazánk és Nemzetünk dicsőségére és boldogságára" - miként erről Pálffy János nádor úgy húsz évvel korábban még jövő időben ábrándozott.

Alig valószínű, hogy bárki meglepődött (így, utólag pedig kifejezetten meghökkentő a lehetőség latolgatása is): Mária Teréziának esze ágában sem volt Budára költözni. Viszont, hogy kárpótolja kesergő magyar alattvalóit, elhozatta Raguzából (Dubrovnik) az addig ott őrzött Szent István-ereklyét, a Szent Jobbot. Aztán ide költöztette először a Sankt Pölten-i Angolkisasszonyokat, majd pedig a komplett nagyszombati egyetemet. A későbbiekben aztán itt lett a nádorok lakóhelye, ezáltal a XVIII. század végére

igazi udvari élet

kezdett kibontakozni a termekben - különösképpen József nádor hitvese, I. Pál orosz cár leánya, a zsenge korú Alekszandra Pavlovna hangversenyek és bálok rendezése iránti élénk érdeklődésének köszönhetően. Csakhogy ő és lánygyermeke is meghalt röviddel a szülés után, és a megözvegyült nádor másfél évtized múltán nősült csak újra - vagyis nagy, hosszú csendek uralhatták a rezidenciát.

Eközben - egy újabb, villámcsapás okozta tűzvészt követően - az átalakítások-bővítések azért folytatódtak, de a végeredményt megint csak nem lehetett megcsodálni - most a magyar szabadságharcosok 1849-es ostroma okozott súlyos károkat. Ráadásul a budai vár idő- és emberigényes elfoglalása nem járt értékelhető katonai előnyökkel - habár mindegy is, hiszen éppen a siker napján állapodott meg Ferenc József I. Miklós orosz cárral 200 ezer katona küldéséről.

Az "igazi vár - igazi királlyal" víziójától továbbra sem volt képes elszakadni az ország, bár kétségtelen, hogy ennek nem most, a szabadságharc leverése után jött el az ideje. Tény, hogy az 1850-es években megint csak elkészült egy uralkodói lakosztály (is). Az új építészeti megoldások díszesebbé tették az épülettömböt. A palota "kertjében" üvegház, illetve egy "parasztház" épült: kétszintes masszív építmény, amelynek a funkciója sajnos nem derül ki - lehet, hogy a kiállítást megalapozó új kutatások sikertelenek maradtak ebből a szempontból? Egyébként is nehéz eldönteni elsőre, nevezhetjük-e egyáltalán kiállításnak a tárgyakban eddig a pontig kevéssé bővelkedő lépcsőházi információegyüttest. Afféle másodlagos tájékoztatónak tűnik inkább, amit részben az e célra szánt hely és felület szűkössége, részben - tudjuk - a palota berendezésének szinte teljes eltűnése kényszeríthetett ki. Mindenesetre még csak a földszinti részt jártuk körbe, az emeleten a máig tartó fejezet pedig bőven rejthet érdekességeket.

A palota igazi aranykora még csak ekkor kezdődik, Ferenc József 1867-es magyar királlyá koronázását követően megint csak elhatalmasodik az igény - nem részletezik a feliratok, hogy milyen körökben - egy igazi királyi rezidencia kialakítására. A kor legkiválóbbjai - Ybl Miklós, Hauszmann Alajos mint tervező, illetve főépítész, a Várépítési Bizottság elnökeként Podmaniczky Frigyes - irányítják a munkálatokat. Az építkezés 1905-ben fejeződik be, "Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája" készül el. Itt már árakról is beszélhetünk: az összköltség 31 millió korona volt, amely összegből nagyrészt magyar(országi) iparművészek keze munkáját dicsérte a berendezés. Szerencsére ezt a tényt már a tárgyak szintjén is megszemlélhetjük, elsősorban a királyi ebédlő berendezésén és felszerelésén, például az elegáns, de nem zavaróan hivalkodó asztalnemű számtalan darabján (a várépítési iroda tervei alapján). A dísztermek festményei, tárgyai egyszerre kívánták hangsúlyozni a király és császár iránti lojalitást és a nemzeti ellenállás gondolatát - értelemszerűen erősen historizált formában. A díszítmények beszerzését Hauszmann Alajos már korábban megkezdte, több külföldi rezidenciát végigjárva a tapasztalatokért és még több régiségkereskedőt magukért a műtárgyakért.

Aztán 1920-ban Horthy Miklós lett a palota új lakója, aki egy sor hivatalt is ide költöztetett. Félreértés ne essék: a kormányzó kifejezetten hangsúlyozni igyekezett a "király nélküli királyság" tényét, ő maga nem is az annak idején Ferenc Józsefnek szánt lakosztályba költözött - viszont ragaszkodott az udvari etiketthez.

Budapest ostroma természetesen hatalmas károkat okozott (miként ezt fényképek sora bizonyítja): nem is annyira közvetlenül a bombázások, hanem az utána napokig el nem oltott tüzek. Ami pedig megmaradt, az a következő években magától ment tönkre a beázások, a minimális állagmegóvás teljes hiánya miatt. Ennek oka lehetett a palota leendő szerepkörére vonatkozó bizonytalanság is: tervek, elképzelések voltak ugyan, de az csak 1959-re, a kádári konszolidációs politika jegyében alakult ki, hogy az épületegyüttes teljes egészében kulturális feladatokat kapjon. 1949-ben még úgy döntött a pártvezetés, hogy a kormány és a párt hivatalai, illetve Rákosi Mátyás rezidenciája kerüljön a várba. A belsőépítészeti megoldásokat kezdettől fogva egyszerűsíteni, "cirádátlanítani" tervezték, jóllehet Rákosi tervezett lakóhelyének berendezéséhez antik bútorokat szereztek be.

Végül lassan elkészült a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, végül a Széchényi Könyvtár is. Belsőépítészeti kialakításuk sok esetben inkább riasztó, mint időtálló - cseppben a tengerként dohányzóasztal, bőrfotel és szék 1967-es együttese utal a kisstílűségre.

Budapesti Történeti Múzeum, Bp. I., Szent György tér 2.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.