Mélyi József

Utak romjai

Merre tart a kortárs képzőművészet?

Képzőművészet

A vírusválság éles fénybe helyezte a globális képzőművészeti szcéna számos, eddig lappangó baját és ellentmondását. Mi lesz a galériákkal, a nagy múzeumokkal, a nemzetközi rendezvényekkel, a piaccal? És mit jelent az, hogy immár magyar szakember is van a 100 legbefolyásosabb szereplő rangsorában?

Az ArtReview éves Power 100-as listáján, amely a nemzetközi művészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit rangsorolja, Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennálé vezetője a 96. helyre került. Meglepő a helyezés, mert amióta ilyen lista készül, a magyar művészeti élet képviselői közül még senki sem került a száz közé, és különösen meglepőnek tűnik, ha megnézzük, kiknek a társaságában szerepel a Ludwig Múzeum egykori kurátorának, a Trafó Galéria még korábbi vezetőjének neve. Itt sorjáznak a legtöbbet idézett elméletírók, a legnagyobb múzeumok igazgatói, szorosan egymás után következnek a világ legjelentősebb magángalériáinak tulajdonosai, a Documenta kurátorai, az ökológiai áramlatok művész-élharcosai, és az élen maga a Black Lives Matter mozgalom áll. Egy szakmai zsűri szerint ők voltak ebben az évben ezen a területen a legbefolyásosabbak, s közéjük került be a következő Documenta kiválasztott résztvevőjeként az idén már egyszer komoly nemzetközi presztízsre szert tett OFF-Biennálé képviseletében Somogyi.

Az ilyen listák persze mindig adnak okot vitára; az első kérdés általában a befolyásosság fogalmára vonatkozik. Vajon a negyedik helyen végzett #MeToo mozgalom gyakorol-e erőteljesebb hatást a világ művészetére, vagy a legnagyobb magángyűjtő? Vajon tényleg nagyobb befolyással rendelkeznek a mexikóvárosi Kurimanzutto galéria alapítói, mint a két hellyel mögéjük sorolt Banksy? Pénzzel, hatalommal rendelkező emberek mellett intellektuális és erkölcsi tőkével bíró művészek és művészetközvetítők, társadalmi folyamatokat elindító vagy azokat árrá duzzasztó mozgalmak mellett szerepelnek itt a magányos feminista szerzők, ami még akkor is meglepő keveredés, ha tudjuk, hogy mindez folyton változik, és egy-egy helyezés nem minden esetben váltható (apró)pénzre. Ami állandó, hogy ezt a területet mindig is a kortárs művészet közegének nevezték, s ami még inkább örök, hogy a kortárs fogalmát – gyakorlatilag keletkezése óta – folyamatosan vitatják. Szintén az ArtReview-ban jelent meg szeptemberben egy elemzés többek között arról, hogy ebben a fluktuáló artworldben – amelyet a dizájn és képzőművészet határvonalán egyensúlyozó Liam Gillick olyan bolygónak nevezett, amiről „senki nem vallja be, hogy köze lenne hozzá, de úgy tűnik, mégis számtalan ember landolhatott már rajta ekkor vagy akkor” – mit is jelenthet ma a kortárs, vagyis a túlnyomórészt amerikai fókuszú lista nyelvén, a contemporary.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.