Kiállítás

Vágások

  • Tóth Béla István
  • 2018. február 18.

Képzőművészet

Szikszai Károlyt, az Élet és Irodalom képszerkesztőjét grafikusként és festőművészként egyaránt ismerheti a kortárs művészet iránt érdeklődő közönség. Szikszai nem tartozik a termékeny alkotók közé, viszonylag ritkán jelentkezik önálló kiállítással, most azonban ismét új művek láthatók tőle a Godot Galéria kiállítótermében. Nincs szó nagy tárlatról, mindössze 11 alkotás került a falakra: 6 hagyományos kis alakú táblakép – párosával három közvetlenül egymás mellé helyezett fekete dobozkeretbe ágyazva – és 5 falra szögelt, durván megfestett, valószínűleg több darabból összeillesztett nagyméretű festővászon. A pittkrétával készített, végül lakkal kezelt, meglehetősen borús hangulatú képek sötét, olykor szinte teljesen fekete tájrészleteket mutatnak. Vészjósló hangulatú művek ezek, melyek nem adnak reményt, s amelyeken az eltűnőben lévő fény csak még inkább felerősíti bennünk a teljes reményvesztettség érzését. A hullámos tetejű hosszanti vásznak több kisebb képből tevődnek össze, rajtuk nehezen kivehető tájtöredékek, földút, nádas, feketén derengő ház, lépcső és egy eldőlni látszó magasles, netalán őrtorony látható. A vásznakon olvasható, blaszfémiát sem nélkülöző, grafittal felvitt szabad asszociációs szövegek, szavak – pl. koponyakosár, hústorta, mosolyerőszak – még hangsúlyosabbá teszik a képek keltette érzést. Olyanok, mint egy-egy horror képregény script egy pinceablak koszos függönyén. Szikszai leg­újabb alkotásai – melyek erős hasonlóságot mutatnak 2013-as sorozatával – a fásult, mihaszna létállapot, a vég és a nihil finoman megkomponált kivetülései.

Godot Galéria, nyitva február 3-ig, keddtől péntekig 9–14, szombaton 10–13 óra között

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.