Kiállítás

Zuzu-Vető: Feltámadtunk - új képek

  • Kürti Emese
  • 2013. április 14.

Képzőművészet

Vető János életét a nagy periódusváltások határozták meg: miután 1975-ben lefényképezte a kispárnájával Svájcba emigráló Szentjóbyt a repülőtéren, a távozót kísérők csoportjából Hajas Tiborral találtak egymásra és maradtak úgy, öt éven keresztül. Majd amikor 1980-ban mindannyian kirepültek egy Wartburgból, de Hajas végleg fekve maradt, a későbbi Trabant tagjai és egy kettős formáció, a Méhes Lóránttal való közös munka került előtérbe. Olyan, mintha az egész életet a barátságokhoz való hűség dinamikája határozná meg, amit Vető a mesei narráció derűs lassúságával fogalmazott meg mostani, Méhes-Zuzuval közös kiállításukhoz a két mendegélő, maga útját járó jó barátról: mentek, mendegéltek, míg el nem jött Uk Muk Fuck kora.

A mostani kiállítás nem retrospektív, hanem közös, 1981-1986-os periódusuk szerves folytatása, amit a képeket létrehozó művész entitás feltámadásaként közöltek a rajongókkal. A Zuzu-Vető formáció jellegzetesen nyolcvanas évekbeli intermediális jelenségként a képzőművészetet, a zenét és a marháskodást olyan természetességgel ötvözte, hogy nem annyira közönséget, mint inkább híveket tudhat maga mögött. Az avantgárd elhivatottságába, intellektuális felsőbbségébe és humortalanságába beleunt közeg hálásan fogadta a színes, politikai szlogeneket kiforgató gyermekies naivságot, az antiprofeszszionalizmust és a zenei performanszok kötetlenségét.

A Neon Galériában bemutatott képek ezt a szellemiséget követik: színes, geometrikus és figuratív akvarellek, asszociatív módon összekapcsolódó elemek szöveges és képi láncolata. Vető-Zuzu kiállítása annak a kissé ezoterikus, az életet organikus egységként megélő attitűdnek a derűs eseménye, amely a társadalom jellemzően merev, hierarchikus struktúráján kívül tud létezni, és amely a létezés szabad formáit minden körülmények között realizálhatónak tudja.

Galéria Neon, Bp. VI., Nagymező utca 47. Nyitva április 30-ig

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.