Szeméthalmok jelzik, mennyien jutnak át a határkerítésen

Mesél az erdő

Belpol

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.

Mi az az élethelyzet, amikor sok ember egyszerre eldobja az összes holmiját? Az ásotthalmi erdőbe gombáért járó szegedi kérdésére a helybeli vadász ad választ: „A csapdát kezeltem, amikor tőlem száz méterre megállt az erdei úton egy furgon. Kirohantak egy csomóan az erdőből, nyomultak be, és közben repült a hátizsák, a hálózsák, a kabát. Azért dobták el, hogy minél többen beférjenek a kocsiba.”

Ezek a jelenetek korábban közvetlenül a határ környékén zajlottak le. A kerítés megépítése nyomán változott a módszer, amellyel az embereket átjuttatják Magyarországra (lásd: Félelem és akciós létra Horgoson, Magyar Narancs, 2021. november 25.). Akik átértek, azok megbeszélt útvonalakon haladnak tovább, jellemzően a sűrű erdőben, olykor felvezető kalauzolásával. Egy-egy helyen, a földút közelében várakoznak éjjel, amíg értük nem jön a sofőr (lásd: Csak a sofőr ül, Magyar Narancs, 2022. május 5.). Sietni kell, mert a rendőrök is igyekeznek, próbálják feltartóztatni az embereket, az autót – ha sikerül, a sofőrt őrizetbe veszik. A többieket, mivel nem tudják igazolni, hogy legálisan tartózkodnak Magyarországon, az eljárás után visszakísérik a határzárhoz, Szerbiába. Idő kérdése, mikor próbálkoznak újra.

Hosszú útra jó cipő

Január 27-én Ásotthalom mellett, az Irodasori ABC-nél lévő úton befelé menet egy-két PET-palackon kívül alig látni hulladékot az út mellett. A vadászkamara, a vadásztársaságok és a környékbeli önkormányzatok által hívott önkéntesek december 4-én szedték itt össze a szemetet. „Elsősorban a piacos oldalon gyűjtöttük” – mondja a kísérőnk. Vagyis ott, ahol mindenki látja. Az erdei földutakon járva fél óra után már sokfelé szembetűnnek a fehér foltok a fák között. Az éjjel lehullott vékony hóréteg a homokon, növényeken elolvadt, a műanyag felületeken nem. Ami fehér, az eldobált holmi. Mintha egy turkáló kínálata borult volna ki. Alig használt kabátok, vadonatúj hálózsákok, kifogástalannak látszó, erős hátizsákok hevernek a mindennapi élettel együtt járó szemét, ételes zacskók, konzervdobozok mellett. A hátrahagyott cipők között vannak nagyon kopottak. Aki hosszú útra megy, tudja, hogy sokat kell gyalogolnia, lehetőleg jó cipőben indul.

„És ezt már valaki átválogatta – mondja a vadász –, amikor gyűjtöttünk decemberben, nyilvánvaló volt, hogy több százezer forintot lehetne keresni abból, ha a használható holmit eladnánk, Nike és Adidas holmik is vannak. Egészségügyi megfontolásból kesztyűben mindent zsákba szedtünk. Mi két harminckét köbméteres konténert pakoltunk tele. Nem győzzük. Ez, de a határőrizet is olyan munkának látszik, mint zsákkal pincébe hordani a fényt.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."