Az embercsempészipar fogyóeszközei

Csak a sofőr ül

Belpol

Úgy tudta, ukrajnai háborús menekülteken segít – ezzel védekezett nemrég egy sofőr, akit a kocsijában kis-ázsiaiakkal, afrikaiakkal tartóztattak fel a rendőrök Szeged mellett. A magyarországi embercsempészet a nagy halaknak évi 5–8 milliárd forintot hoz. Ők ritkán buknak le, a kocsiban talált határsértőket visszakísérik a kerítés túloldalára. A sofőrökre azonban 2–5 év börtön vár.

Ukrajnából április 30-án, szombaton 13 747 legális menekült lépett Magyarország területére. Közülük 584-en kértek és kaptak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. A háborús országból szombaton 881-en érkeztek Budapestre vonattal.

Őket lehet látni a pályaudvaron – afrikai, közel-keleti embere­ket már rég nem. Déli menekültválság nincs, illetve épp akkor van, amikor a kormány úgy akarja. Pedig továbbra is sok olyan ember próbál eljutni Nyugat-Európába Magyarországon át, akinek legálisan nincs erre lehetősége.

 

Tinóru és hálózsák az erdőből

Azt, hogy miként próbálnak keresztüljutni a határkerítésen, és milyen az, amikor nem sikerül, meg lehet nézni a rendőrség videófelvételein (vagy el lehet olvasni lapunkban: Félelem és akciós létra Horgoson, Magyar Narancs, 2021. november 25.). Akik létrával vagy vastag kesztyűben, munkavédelmi bakancsban mászva, esetleg a határ más, kerítéssel nem védett részén átjutnak valahogy, nem indulnak el vaktában, nem vonulnak az országút mellett, mint régen. Mobiltelefonjuk segítségével, a megadott GPS-koordináta alapján éjjel is megtalálják azt a félreeső helyet, ahová az embercsempész vagy annak megbízottja küldte őket. A mobilra megkapják üzenetben annak az autónak a képét, amelyik értük jön.

Akik a magyar–szerb határhoz közeli erdőkbe járnak gombát gyűjteni, mindig ugyanazokon a tisztásokon találnak eldobott hálózsákot, kabátot; olyan holmikat, amelyekről az átjutottak azt gondolják, már nem lesz rá szükségük, mert mindjárt kocsiba ülnek. Pedig ekkor még egyáltalán nem biztos, hogy nyert ügyük van. Egy autó feltűnő, és már nem csak magyar – és a segítségül küldött osztrák – rendőrök, polgárőrök, katonák figyelik a forgalmat.

Egy tavaszi határozatában a kormány a mezőőrség megerősítését is támogatta a déli határszakaszon. Március 29-én Mórahalmon öt új mezőőrt mutattak be sajtótájékoztatón. A tudósítások szerint ők „ettől a naptól kezdve hivatalosan is részt vesznek a migrációs nyomás enyhítésében”. Naponta telefonál a rendőröknek a hivatásos vadásztól a gazdálkodóig mindenki, aki ragaszkodik a rendhez, nyugalomhoz, vagy akinek kára származott abból, hogy a kerítés megépítése előtt határsértők jöttek a bevetett földön át, lyukat ütve a fóliasátorra is keresztben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.