Az embercsempészipar fogyóeszközei

Csak a sofőr ül

Belpol

Úgy tudta, ukrajnai háborús menekülteken segít – ezzel védekezett nemrég egy sofőr, akit a kocsijában kis-ázsiaiakkal, afrikaiakkal tartóztattak fel a rendőrök Szeged mellett. A magyarországi embercsempészet a nagy halaknak évi 5–8 milliárd forintot hoz. Ők ritkán buknak le, a kocsiban talált határsértőket visszakísérik a kerítés túloldalára. A sofőrökre azonban 2–5 év börtön vár.

Ukrajnából április 30-án, szombaton 13 747 legális menekült lépett Magyarország területére. Közülük 584-en kértek és kaptak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. A háborús országból szombaton 881-en érkeztek Budapestre vonattal.

Őket lehet látni a pályaudvaron – afrikai, közel-keleti embere­ket már rég nem. Déli menekültválság nincs, illetve épp akkor van, amikor a kormány úgy akarja. Pedig továbbra is sok olyan ember próbál eljutni Nyugat-Európába Magyarországon át, akinek legálisan nincs erre lehetősége.

 

Tinóru és hálózsák az erdőből

Azt, hogy miként próbálnak keresztüljutni a határkerítésen, és milyen az, amikor nem sikerül, meg lehet nézni a rendőrség videófelvételein (vagy el lehet olvasni lapunkban: Félelem és akciós létra Horgoson, Magyar Narancs, 2021. november 25.). Akik létrával vagy vastag kesztyűben, munkavédelmi bakancsban mászva, esetleg a határ más, kerítéssel nem védett részén átjutnak valahogy, nem indulnak el vaktában, nem vonulnak az országút mellett, mint régen. Mobiltelefonjuk segítségével, a megadott GPS-koordináta alapján éjjel is megtalálják azt a félreeső helyet, ahová az embercsempész vagy annak megbízottja küldte őket. A mobilra megkapják üzenetben annak az autónak a képét, amelyik értük jön.

Akik a magyar–szerb határhoz közeli erdőkbe járnak gombát gyűjteni, mindig ugyanazokon a tisztásokon találnak eldobott hálózsákot, kabátot; olyan holmikat, amelyekről az átjutottak azt gondolják, már nem lesz rá szükségük, mert mindjárt kocsiba ülnek. Pedig ekkor még egyáltalán nem biztos, hogy nyert ügyük van. Egy autó feltűnő, és már nem csak magyar – és a segítségül küldött osztrák – rendőrök, polgárőrök, katonák figyelik a forgalmat.

Egy tavaszi határozatában a kormány a mezőőrség megerősítését is támogatta a déli határszakaszon. Március 29-én Mórahalmon öt új mezőőrt mutattak be sajtótájékoztatón. A tudósítások szerint ők „ettől a naptól kezdve hivatalosan is részt vesznek a migrációs nyomás enyhítésében”. Naponta telefonál a rendőröknek a hivatásos vadásztól a gazdálkodóig mindenki, aki ragaszkodik a rendhez, nyugalomhoz, vagy akinek kára származott abból, hogy a kerítés megépítése előtt határsértők jöttek a bevetett földön át, lyukat ütve a fóliasátorra is keresztben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.