A régi polgármester Simonka legújabb kihívója a pusztaottlakai választáson

Kis-Magyarország

Bejelentkezett a polgármesteri posztra, egyben Simonka György ellenfelének Szabó Miklós, aki 1990 és 2006 között már vezette a falut. Így akár hárman is részt vehetnek a település vezetéséért folyó versengésben, miután egy helyi lakos is jelezte indulási szándékát.

Nemrégiben lapunk írt elsőként arról, hogy Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő hivatalosan is bejelentette, Pusztaottlakán polgármesterjelöltként indult a június 9-i helyhatósági választáson. Mindez azért is rendhagyó, mert különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt jelenleg is a vádlottak padján ül a Fővárosi Törvényszék előtt az egykori kornánypárti politikus. Nem sokkal később arról számoltunk be (a 24.hu nyomán), hogy Pál-Árgyelán Elvira, Pusztaottlaka jelenlegi polgármestere (és Simonka rokona) nem indul a választáson. Aztán néhány nappal később – Magyar Péter országjárásának első állomásán, Békés megyében – kiderült, hogy Magyar egyik fórumán a pusztaottlakai Kocsis Violetta bejelentette, elindul a választáson a kis viharsarki településen Simonka ellenében.

Ehhez képest új fejlemény, hogy Szabó Miklós, a falu korábbi polgármestere közölte a Narancs.hu-val: a lakosság felkérése és két egyesület nem hivatalos támogatását élvezve ő is elindul az önkormányzati választáson. Szabó 1990 és 2006 között, négy cikluson keresztül volt Pusztaottlaka polgármestere, nem is sikertelenül. Lapunknak elmondta, semmiképp sem szerette volna, hogy kihívó nélkül induljon Simonka György, és mint hozzátette, a múlt héten bejelentkezett Kocsis Violettát nem ismeri. Ez az alig 300 lakosú községben azért fordulhat elő, mert tudomása szerint Kocsis csak egy vagy két éve költözött a Pusztaottlakára, ráadásul nem a településmagnak számító, nagyobb falurészre, hanem az attól távolabbi ún. Tökfaluba.

„Volnának itt feladatok, másrészt le akarom törni Simonka szarvát”

– foglalta össze indulása legfőbb indokait Szabó Miklós. Vélekedése szerint félő, hogy sok jogi ügyet kell majd megoldania, ha elnyeri a polgármesteri címet. Elismerte, hogy több esély volna Simonka György legyőzésére, ha egy közös jelölt állna vele szembe. Ezért a napokban egyeztetni Kocsis Violettával, és reméli, mindkettejüknek megfelelő egyezségre tudnak jutni annak érdekében, hogy júniustól újra ne Simonkának hívják a viharsarki község első emberét. A történethez hozzátartozik, hogy 2006-ban, négy ciklusnyi polgármesterség után Szabó Miklós éppen Simonkának adta át a faluvezetését, majd négy évvel később, 2010-lett országgyűlési képviselő Simonka György, akit büntetőügyei miatt a Fidesz-KDNP a 2022-es parlamenti voksoláson már nem indított.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.