„Kölcsey utcában 8 vaddisznó eszeveszettül fel-alá rohangál. A kutyámat majdnem megtámadta, éppen befutottunk a lépcsőházba! Hol tudom bejelenteni, vagy ez esetben mi a teendő?” – írta egy váci lakos az egyik több mint húszezer tagot számláló városi Facebook-csoportban pár hete. Májusban és július elején a késői órákban ugyanis rendszeresen vaddisznók merészkedtek a Pest megye északi részén található településre: főleg a déli részén (a Ligeti-tónál, benzinkútnál, lakótelepi társasházak között) látták őket, de készültek róluk felvételek a belváros környékén is (uszoda, korzó).
Jelenlétük komolyan foglalkoztatta a helyi közvéleményt: sokan arra voltak kíváncsiak a Facebook-csoportokban, hogy miért nem tesz semmit az önkormányzat, a rendőrség, vagy bárki illetékes, illetve humorosnak szánt képeket is szerkesztettek a „vaddisznóhelyzettől” megihletett egyes csoporttagok.
Június elején az önkormányzat arról adott ki közleményt, hogy a mielőbbi megnyugtató megoldást szorgalmazza. „Tudni kell, hogy belterületi vadászati engedéllyel csak a területileg illetékes vadásztársaság rendelkezhet. Az önkormányzat kompetenciája arra terjed ki, hogy – a közterület tulajdonosaként – együttműködési megállapodást kötött a feladatra, és ez alapján kezdeményezte a rendőrségi engedély kiadását az együttműködő vadásztársaság számára”. Június közepére a „váci vaddisznóhelyzet” csillapodni látszott, amire abból is lehet következtetni, hogy a Facebook-csoportokban megszűnt a témában való posztolás.
Magas vízállás és Samsung
Matkovich Ilona polgármester június 11-i közleménye szerint a vadállatok belvárosi megjelenésének elsődleges oka az lehet, hogy a csordák folyamatosan kiszorulnak a korábbi élőhelyükről.
„A gödi Samsung-gyár építése miatt hatalmas erdőket vágtak ki. Az aksigyár vizének kezelésére kibővítették a váci szennyvíztisztító telepet. A részben Natura 2000-es területen történt beavatkozások hozzájárulhattak környékünkön az ökológiai egyensúly felborulásához”
– fogalmazott, hozzátéve, a Duna folyamatos esőzések miatti magas vízállása is nehezíti a vadállatok számára az élelemhez jutást.
„Vaddisznók belterületi megjelenésére vonatkozó, Polgármesteri Hivatalhoz – hivatalos ügymenetként kezelendő formában – idén beérkezett bejelentések száma 5 darab” – tájékoztatott Vác Város Önkormányzata megkeresésünkre. Válaszlevelükben hozzátették, a hivatal ezen bejelentéseken túl rókák megjelenésére vonatkozó hivatalos jelzést is kapott. Mint közölték, nyilvántartásuk szerint Vác közigazgatási területén nem található olyan zöldterület, mely érintett a Samsung-gyár bővítése kapcsán az állatvilág élőhelyvesztésében.
A „vaddisznóhelyzetről” a helyi ESTV is beszámolt.
Korábban is feltűntek
Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy tényleg a Samsung-gyár miatt lett-e több vaddisznó Vácon. Mint ismert, a Váctól 10-15 kilométerre található gödi Samsung SDI gyárbővítés óriási területen valósul meg, csak az üzem területe körülbelül 120 hektár. Nem tudni, hogy meddig fog terjeszkedni a vállalat: nemrégiben olyan hír látott napvilágot, hogy jöhet a harmadik gyár is Gödre. A vállalat víziközmű hálózatát megvalósító Mészáros és Mészáros Kft. több száz fát vágott ki Sződligetnél még márciusban egy természetvédelmi területen tízméteres sávban, mintegy fél kilométer hosszan, ami viszont biztosan nem kedvez a vadállománynak.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy gödi és sződligeti Facebook-csoportokba az elmúlt években időről időre töltöttek fel képeket, videókat vaddisznókról, őzekről, rókákról, vagyis nem új jelenségről van szó. De tény az is, hogy a Samsung-gyár már 2018 óta terjeszkedik, magyarán évek óta hatással van a helyi ökoszisztémára.
„Duna melletti településként Gödön mindig volt vadállat, mely »betévedt« a városunkba. Az ember lakóházak, utak képében az egész világon csökkenti a szabadon élő állatok életterét. Samsung előtt is volt rá példa, hogy rókát láttak településünkön. Személy szerint nem tapasztalok nagyobb arányú megjelenést az elmúlt években” – írta megkeresésünkre Szilágyi László, Göd alpolgármestere (Szilágyi májusban indult a gödi időközi polgármester-választáson, melyet végül a Fidesz által támogatott jelölt, Kammerer Zoltán nyert meg). Az alpolgármester szerint a természetre sokkal nagyobb hatással volt az M2-es autóút megépítése, mert így nehezebb eljutnia egy vadnak a Dunához.
Megkerestük az éppen szabadságát töltő sződligeti polgármestert, Juhász Béla Róbertet, aki Messenger-üzenetben azt válaszolta, nem kaptak vaddisznókra vonatkozó bejelentést mostanában. Arra irányuló kérdésünkre, hogy mit gondol, milyen hatást váltanak ki a Samsunghoz köthető fejlesztések, így például a fakivágások a vadállományra, azt válaszolta: „azt hiszem, ők voltak itt előbb”. (Illetve a Mátrix című film egy emblematius jelenete jutott eszébe, amikor Smith ügynök a természeti erőforrásokat felélő emberiséget vírushoz hasonlítja.)
Megkérdeztük a Mészáros és Mészáros Kft.-t, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
„a vadállomány városi megjelenéséhez a víziközmű hálózat építése nincs befolyással”.
Kerestük a Samsung SDI-t is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Régóta zajló folyamat
A vadállatok lakott területen való megjelenése már kontinensszinten ismert jelenség – mondta Heltai Miklós egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet intézetigazgatója. A kutató szerint a modern emberiség történetében a 19. század vége–20. század eleje óta, vagyis mintegy 150 éve zajlik egy folyamat, melyet legelőször kistestű madarak (balkáni gerle, fekete rigó, fecskefajok) kezdtek: kihasználták a városok adta előnyöket, és olyan állománynagyságban jelentek meg lakott területen, melyekre az eredeti élőhelyükön nem volt példa. Ennek oka, hogy a klimatikus tényezők főleg télen kedvezőbbek voltak, valamint kevesebb ragadozófaj jelent meg a városokban, ezzel szemben itt táplálékforrásban bővelkedtek. A városi kertekben lévő odvas fák, a házak repedései menedéket nyújtottak.
Később egyre több faj jelent meg a városokban, köztük ún. konfliktusosak is, mint például a róka vagy a vaddisznó, melyeken a lakosok már meglepődtek.
„A vaddisznó széttúrja a kertemet, a nyest rágja az autómat. Az őz elviszi a temetőből a virágcsokrokat, a róka pedig a dísztyúkot az udvarról”
– jellemezte a helyzetet Heltai. Ezek a fajok követték a zsákmányokat, vagyis természetes terjeszkedés révén kerültek a városokba: egyes esetekben szabályosan beköltöztek, vagy nem találtak vissza az eredeti élőhelyükre.
Azt nehéz megmondani, hogy az iparosodásnak van-e köze a beköltözésükhöz. Ugyanis ha az ember túlságosan elveszi az állatok élőhelyét, akkor logikusan gondolkodva abból nem következik, hogy olyan helyre mennek, ahol még több ember van – vagyis a városokba. „Az állatok okosak, ellentétben az emberekkel. Nem tolnak ki saját magukkal.” Ugyanakkor kétségtelenül elképzelhető, hogy egy hirtelen, nagy változás – mint amilyen a sződligeti fakivágás – miatt bekeverednek a városi területekre.
Heltai a Göd-Sződliget-Vác környéki területetet sok településsel összerakott élőhelyrendszerként írja le, melyet a keleti oldalon az M2-es autóút, a nyugati oldalon pedig a Duna határol. A kettő között néhány kilométeres sávban a Pest környéki mocsarak, lápok, ártéri erdők, illetve települések találhatók: ezen „pici élőhelyfoltokban” jó eséllyel lehetett vaddisznó, és
az itt történő víziközmű hálózat kiépítésével esélyesen belevághattak annyira a területükbe, hogy Vác felé vették az irányt.
Heltai szerint ha egyszeri eseményről van szó, akkor a belterületre érkező egyedek befogásával, esetleges lelövésével a probléma megoldódik. Ha mégsem ez történt, hanem mondjuk a Börzsöny felől töltődik fel az állomány, akkor viszont meg fog ismétlődni a megjelenésük.
Alkalmazkodnak
Az egyetem munkatársai korábban bizonyítani tudták, hogy a Budán megtalálható vaddisznó-populáció egyedeiben genetikai változás ment végbe: olyan kromoszómákban történt változás, melyek a stressztűrésért, rendellenes alvásért felelnek. Magyarán olyan tulajdonságok fejlődtek ki, melyekre a városban van szükség. Röviden: az állatok tökéletesen tudnak alkalmazkodni az – Heltai szavai szerint – „együttlétezéshez”. Ennek viszont lehetnek következményei, ugyanis „nincs olyan ember, aki örül annak, ha a kertjét feltúrja a vaddisznó”. A kutató szerint a városokban megjelenő fajok ráadásul sehonnan nem hiányoznak, nem kell őket védeni, vagy áttelepíteni, nincs nagy értékük, márpedig ha zavarnak, akkor véglegesen el kell őket távolítani, akár kilövéssel, „ezt pedig el kell fogadni”.
A vaddisznó közúton is problémát jelenthet, de ott még számítunk rá valamelyest, a városon belül viszont komolyabb baleseteket idézhetnek elő. Találkozhatnak kutyával az esti sétáltatás közben, melyeket megtámadhatnak, illetve egy éjszaka alatt akár több milliós kárt is okozhatnak mondjuk egy parkosított, öntözőrendszerrel ellátott kertben.
Egy utódját védő malacos koca könnyen fordulhat az ember felé, vagy ha véletlenül elálljuk az útját a kertünkben, akkor a magát csapdában érző állat szintén agresszívvá válhat. „Ha egy idősebb hölgy kutyasétáltatás közben megijed egy városi vaddisznótól és ügyetlenségében elesik, akkor annak is komoly következményei lehetnek” – vázolt fel még egy példát a szakember.
Heltai Miklós szerint ezen helyzetek megelőzése a hangsúlyos tájékoztatással kezdődik, akár az önkormányzatok részéről, de a lakosságnak is van módja a prevencióra: az elhanyagolt kert, lakatlan víkendtelep, minden hozzáférhető, de nem bekerített gyümölcsfa, szabadterületű komposztáló táplálékforrást biztosíthat a vaddisznóknak, ahogy minden szabadon hagyott szerves hulladék is. A vaddisznók ellen drágább, de hatékony kerítést is fel lehet szerelni.
„Nem medvéről van szó, egy jobb kerítésen nem megy át. Többe kerül, de biztonságos”.
A következő szint már a településekre vonatkozik: ki kell deríteni, hogy miért jó a vaddisznóknak bejönni lakott területre. A romantikus, sűrű, bokros területek remek búvóhelyek, ezeket kezelni kell, a zöldhulladékot pedig elzártan kell tárolni. De a városok, erdők határát is vizsgálni kell. „A vadásztársasággal arról kell egyeztetni, mit tudnak tenni, hogy ne érezze annyira jól magát a város határában lévő a vaddisznó” – mondja Heltai Miklós.
Tavaly nyáron az egyre erősebb jelenléttel bíró észak-magyarországi medvepopulációról írtunk cikket.
