Orbán ajtaja elé akarnak letáborozni a kiakadt vizesek

Kis-Magyarország

A közel 10 millió magyar legalapvetőbb szükségleteihez hozzátartozik a víz- és szennyvízszolgáltatás, ehhez képest a kormány hagyja lerohadni a viziközmű-rendszert, ahol 1-3 ezer milliárd forintos elmaradt felújítás és karbantartás nem valósult meg. A rezsicsökkentés miatt nem érvényesült a megtérülés elve, s ez már az egész ágazatot fenyegeti. De bérharcról is szó van.

Az elmúlt hónapokban többször is beszámolt a Narancs.hu a víziközmű ágazat feszültségeiről és nagyon súlyos szakmai és pénzügyi gondjairól. Az ágazatban dolgozó közel 22 ezer munkavállaló többször írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejtették, hogy „értetlenül kénytelenek szemlélni azt a szakmaiatlan ámokfutást, ami az ágazatot éri.” Ám többszöri megkeresésünkre sem kaptak választ a kormányfőtől.

Hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek, ez év június végén a kormányfő rezidenciájánál, a volt Karmelita kolostornál demonstráltak. Itt lényegében megismételték korábbi kifogásaikat. Miskéri László, a többségében önkormányzati tulajdonban lévő békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője ekkor megismételte, hogy megítélésük szerint törvénysértés is sújtja az ágazatot.

Alföldvíz Zrt.: probléma probléma hátán

Alföldvíz Zrt.: probléma probléma hátán

Fotó: A szerző felvétele

Sérül a megtérülés elve

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. Csakhogy a valóságban ez nem érvényesül: 2012-es évtől ugyanis megszűnt az önkormányzatok árhatósági jogköre, az árak megállapításának joga a továbbiakban a víziközmű szolgáltatásért felelős minisztert illeti, aki ezt rendeletben állapítja meg. És hogy a rezsicsökkentést tartani tudják, befagyasztották az árakat a 2011-es szinten, amiből Miskéri szerint még le is jön a 10 százalékos rezsicsökkentés.

És nem ez az egyetlen probléma, ami az ágazatot sújtja: vezetékadó, állami támogatás ígérete, majd annak be nem tartása. Buknak az üzemeltetők, a tulajdonos állam és önkormányzatok, de hosszabb távon a lakosság is.

Mára ez odáig vezetett, hogy forráshiány miatt elmaradt beruházások, karbantartások, felújítások összértéke meghaladja az ezermilliárd forintot, de egyes becslések szerint elérheti akár a háromezer milliárd forintot is.

A honi viziközmű-rendszer elavult, az átlagos hálózati veszteség eléri a 30-40 százalékot. Azaz minden 100 liter vízből 30-40 liter el sem jut a fogyasztóhoz a rossz állapotú vezetékek miatt, hanem elszivárog. A Békés megyében piacvezető, de Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun megyében is jelen lévő, összesen 133 településen viziközmű-szolgáltatást végző Alföldvíz Zrt. éves árbevétele 12 milliárd forint, de vesztesége évről évre közel 4-500 milliós. Az alacsony bérek miatt munkatársaik sokasága hagyta már el a céget.

Az elmaradt karbantartás mindennapi következményei

Az elmaradt karbantartás mindennapi következményei

Fotó: A szerző felvétele

Ne menjenek az Orbán-rezidenciához

A nyári volt Karmelita kolostornál történt demonstráció sem hozott semmilyen eredményt, ezért augusztus végén, Békéscsabán, az Alföldvíz Zrt. rendkívüli közgyűlése előtt tüntettek a vizesek. Hogy követeléseiknek nagyobb hangsúly adjanak, bejelentették, hogy szeptember 20-án újra az Orbán rezidenciájához mennek.

Ez cselekvésre késztette az 1200 munkavállalót foglalkoztató cég menedzsmentjét és szeptember elejére a legrosszabbul keresőknek 12, a többieknek 6 százalékos béremelést ígértek be. Azonban feltételt is szabtak, méghozzá azt, hogy a szakszervezet az érdekvédelmi munkáját csak a saját munkáltatójával szemben gyakorolja. Magyarán, ha elmennek újból demonstrálni a volt Karmelita kolostorhoz, akkor nincs az azonnali béremelés.

Szakszervezeti dilemma

Mindez óriási lelkiismereti kérdést jelentett a szakszervezetnek, mert vagy tartják magukat szigorúan az elveikhez, ám akkor nincs béremelés, vagy engednek, cserében nőnek a bérek. Végül nem mentek a kormányfői rezidencia elé tüntetni, és megtörtént a béremelés. Ez azonban csak tűzoltás, hiszen az Alföldvíz Zrt.-nél átlagkereset még így is tisztes távolban van az ágazati átlagtól.

Miskéri László: rezsicsökkentés törvénysértő módon

Miskéri László: rezsicsökkentés törvénysértő módon

Fotó: A szerző felvétele

Ugyanakkor ez a szeptembertől érvényes béremelés a cégnek egy év alatt 126 milliós többletkiadást jelent, miközben a 2019-re betervezett üzleti eredmény több mint 400 milliós veszteséggel számolt, ami így felszökhet félmilliárd forintra is.

Decemberben újrakezdik?

Közben a Vizi Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ) tárgyalásokat folytat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) illetékeseivel, ám előrelépés egyelőre nincs. (Ezeknek a megbeszéléseknek részt vesz Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. érdekvédelmi vezetője is.)

Politikailag is kényes helyzet állt elő, mert a rezsicsökkentés miatt elmaradt bevételek és beruházások pótlására egy lépésben akár 30 százalékkal növelni kellene a víz- és szennyvízdíjakat. Ezzel együtt az elmaradt felújításokat és karbantartásokat sürgősen, óriási forrásigénnyel meg kell(ene) kezdeni. Aligha meglepő, hogy a hónapok óta tartó tárgyalás-sorozaton az október 13-i önkormányzati választásig nem történt gyakorlatilag semmi.

A szakszervezet az Alföldvíz. Zrt. rendkívüli közgyűlése előtt demonstrált

A szakszervezet az Alföldvíz. Zrt. rendkívüli közgyűlése előtt demonstrált

Fotó: A szerző felvétele

A békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. szakszervezete nehezen éli meg, hogy a korábbi megállapodás ellenére a munkaadó november 18-val nem kezdte meg a jövő évi bértárgyalást. Pedig az ágazati érdekvédelmi szervezetekkel közösen a békéscsabai szakszervezet 5 éves bérfelzárkóztatásban gondolkodik. Ennek mértékét az ágazati átlagtól elmaradó jövedelmek miatt, 2020-ra 20-30 százalékosra teszik. Egyben attól tartanak, hogy kormányzati „megoldásként” szétszedik, vagy egy még nagyobb víziközmű cégbe olvasztják az Alföldvíz Zrt.-t

A víziközmű ágazat érdekvédelmi szervezetei most úgy tervezik, ha az elkövetkező hetekben nem lesz érdemi előrelépés az ITM-mel folytatott tárgyalásoknál, akkor december 12-én újra tüntetni fognak a volt Karmelita kolostornál. Hogy ismételten felhívják Orbán Viktor figyelmét a lassan visszafordíthatatlan folyamatokra.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.